Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)

I. A belkereskedelem helyzete a felszabadulástól a stabilizáció létrehozásáig

szeti ipar árainak, gyógynövények, állati és emberi gyógyszerek, szérumok és oltóanyagok, fényképészeti és optikai cikkek, öblös és táblaüvegáruk gyári, nagykereskedői és kiskereskedői (fogyasztói) árának megállapításával foglalkozott. Ezenkívül a vegyipari osztály foglalkozott 1944 első felében a szappanellátás, petróleumellátás kérdésével, a petróleum, szappan nagy- és kiskereskedők kijelölésének véleményezésével, illetve kijelölésével, egyetértésben a kereskedelemügyi minisztériummal. Az osztály javasolta egyes papirosfajták kiutalásának sorrendjét is. Az osztály mindig arra törekedett, hogy lehetőleg az egész országban érvényes egységes fix árakat állapítson meg a legfontosabb közszükségleti cikkekre. 1944. év végéig a következő cikkek fogyasztói árát sikerült az egész országban egységesen megállapítani : bőrenyv és csontenyvfajták, gelatin, étolaj, margarin, szappan és mosószerek, nyers-, ásványolaj és ásványolajtermékek (benzinfajták, motalko, petróleum, gázolaj, motor-, kenő- és hengerolajok stb.), motorhajtásra szolgáló propán-bután gázkeverék, shellgáz, szigetelő és fedéllemezek, gyanta, cellulózé, hulladékpapiros, gyertya, mécses, keményítő, keményítőtermékek, növényvédelmi szerek, műtrágyák, kristályszóda, ammoniákszóda, marónátron, lenolajkence, lakklenolaj, üvegezés, szénsav. Rendeletileg engedélyezett bruttó haszonkulccsal a nagy- és kiskereskedők maguk állapíthatták meg eladási áraikat a következő szakmákban: Illatszerek, kozmetikai cikkek, gumiáruk, üvegáruk, háztartási vegyipari cikkek, illóolajok, éterikus olajok, fényképészeti cikkek, optikai cikkek, papirosok, papirosból készült készáruk stb. Külön meg kell említenünk az orvosi receptura alapján elkészített gyógyszerek gyógyszerészi eladási árát, amelyet 1944. nov. 3-ig a belügyminiszter állapított meg az ún. taksa rendeletben. 1944. nov. 3-tól a 3630/1944. ME számú rendelet alapján a gyógyszerek eladási árának megállapítása hivatalunk hatáskörébe tartozik. A gyáripar eladási árát általában úgy állapítottuk meg, hogy a rögzített eladási árakhoz százalékos felárat engedélyezünk. Ez a rendszer volt érvényben az alábbi iparoknál: gyógyszervegyészet, szérumok, oltóanyagok, öblösüveg, táblaüveg, sokszorosító és leíróirodák, nyomdai ipar, grafikai ipar, fényképészeti ipar, papirosfeldolgozó-ipar, illatszerek és kozmetikai cikkek stb. Egyes esetekben megállapítottuk a százalékos felár felső határát, pl. a fényképészeti iparban. Ettől eltérő módon, pl. kalkulációs sémával szabályoztuk a gumifeldolgozó-ipar árait (a gumifeldolgozó-iparban részben százalékos felárakat állapítottunk meg), a kocsikenőcs és gépzsír gyári eladási árát, a háztartási vegyipari cikkek stb. gyári eladási árát. A vegyészeti kisipar részére kivételektől eltekintve kalkulációs sémát engedélyeztünk. A kalkulációs séma a hasznot vagy százalékosan, vagy fix összegben állapította meg. Meg kell jegyezni, hogy a szappanfélék és mosószerek árkérdése pillanatnyilag rendezetlen. Az elmúlt év novemberében a töltőanyag hiánya miatt az illetékes minisztérium a szappan összetételét rendeletileg megváltoztatta az erdélyi származású bentonit töltőanyag hiánya miatt, és színszappan gyártását tette kötelezővé. Az adódott új helyzetben tisztázandó volna, hogy egyáltalán milyen szappanfélék kerülnek