Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)

III. A belkereskedelem szocialista átszervezésének első szakasza: a nagykereskedelem államosítása

A magán-kiskereskedelem az államosított nagykereskedelmi NV-fiókok üzleti gesztiói közül legfőképpen a hitelnyújtás elmaradását hiányolja, ami pedig - a kiskereskedelem tó'keszegénysége folytán - a fogyasztóközönség zavartalan áruellátását sok esetben megnehezíti. Érthető' tehát, ha a kiskereskedelem a jobb és gyorsabb kiszolgálás, az áru - lehetőség szerinti - helyszínre szállítása (kifuvarozása) mellett a vegyes, fűszer, élelmezési, vegyi, háztartási, vas és műszaki szakmákban 15-30 napos, a textil, rövidáru és kötöttáru szakmában pedig 8-15 napos áruhitel biztosítását szeretné elérni. A szocialista gazdálkodásnak, a szocialista termelésnek és a szocialista kereskedelemnek különbnek kell lennie, mint amilyen a kapitalista rendszer termelése és kereskedelme volt. Ezért arra kell törekedni, hogy a fentiekben részletezett hiányosságok és hibák mielőbb kiküszöbölődjenek és a felmerült panaszok gyors orvoslást nyerjenek. Véleményem szerint a megyeközpontokban letelepített szakosított rokonszakmai nagykereskedelmi NV-k egy vállalatba tömörítésével és önállósításával az észlelt hibák és kifogásolt jelenségek egyszeriben eltűnnének. 2. A kiskereskedelem helyzetképének felvázolásánál elsősorban azt kell jelentenem, hogy a magán-kiskereskedelem általában jól és kielégítően látja el funkcióit, különösen amióta az egyes szakmai nagykereskedelmi NV-fiókok a vidéki városokban és forgalmasabb üzleti centrumokban megjelentek. A kiskereskedelem a korábbi rémhíreknek hitelt adott, ma azonban nyugodtabban dolgozik, legfeljebb az állami áruházak, a népboltok és falun a szövetkezeti boltok terjedése idegesíti. A magán-kiskereskedelem üzleti forgalma idényszerűen változó, június hónapban némi csökkenést mutat, ami nemcsak a falusi dolgozók nagy elfoglaltságával van összefüggésben, hanem kapcsolatos a népboltok és a falusi szövetkezeti boltok fokozatos terjeszkedésével is. Jó forgalmat a textil-, vas-, vegyi, háztartási és élelmiszerszakmák értek- el. Gyenge az üzletmenet az építési anyag, az épületfa, és a papírszakmában, amelyekben az áruhiány importproblémákkal kapcsolatos. Az élelmiszer-kereskedések forgalmának kedvező alakulása az életszínvonal emelkedését igazolja. Az áralakulásról beszerzett tájékozódás azt mutatja, hogy a magán-kiskereskedelem fokozott gondossággal tartja be az előírt árakat és állapítja meg a kalkulációs rendszer figyelembevételével forgalomba hozható cikkek fogyasztói, eladási árát. Szándékos árdrágításról hírek általában nem érkeztek, egyetlen nagyobbszabású árdrágítás kivizsgálása most van folyamatban. A magán-kiskereskedelem adózási kötelezettségeinek részint adóközösségekben, részben adóközösségeken kívül 80%-ban kielégítő módon tesz eleget. A pénzügyi hatóságok közlése szerint a múlt évi adózás felülvizsgálása során azonban néhány kereskedőnél komolyabb adóelvonás megtörténtét sikerült bizonyítani. A magánnagykereskedelem megszűnése és a számla nélküli vásárlás lehetőségének elmaradása következtében az adózás terén komolyabb visszaélésekre senkinek sem lesz módja. A magán-kiskereskedelem kívánságait, orvoslásra váró panaszait egyébként a nagykereskedelem működéséről és a szakmai nagykereskedelmi NV-fiókok ténykedéséről szóló fenti fejezetben részleteztem, ezek megismétlését feleslegesnek tartom.