Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)

III. A belkereskedelem szocialista átszervezésének első szakasza: a nagykereskedelem államosítása

Foglalkoznom kell azonban röviden az államosított kiskereskedelem helyzetének alakulásával is. Az igazgatóság illetékességi területén levő népboltok száma jelenleg 52, a Baranya megyei Népbolt NV pécsi központi igazgatóságának közlése szerint havonként átlagosan 4-5 új Népbolt NV-fiók létesítésére kerül sor. A népbolthálózat áruellátása általában megfelelő, a fogyasztóközönség szívesen vásárol a Népbolt NV fióküzleteiben, amit a forgalom gyors emelkedése is igazol. Állami áruház az igazgatóság illetékességi területén még nincs, de megszervezésének és elhelyezésének előmunkálatait Pécsett már megkezdték. 3. Külön fejezetben kívánok foglalkozni a szövetkezeti kereskedelem helyzetével. A szövetkezeti nagykereskedelem az igazgatóság illetékességi területén a Szöv. Áruellátó NV pécsi, kaposvári és szekszárdi kirendeltségei kezében összpontosul. Feladatukat - a falusi fogyasztók áruellátásának a szövetkezeti boltokon keresztül történő biztosítását - csak komoly nehézségek leküzdésével tudják teljesíteni. A nehézségek a Szövetkezeti Áruellátó NV központjának lassú és késedelmes intézkedései miatt, megrendeléseik hiányos teljesítése miatt, tehát főként - a fokozódó kereslettel arányban nem álló - komoly áruhiány miatt álltak elő. Raktáraik szűk és elégtelen volta is nagyon megnehezíti a falusi szövetkezeti boltok jó és gyors kiszolgálását, de erősen megérzik a kiszállítás lebonyolításához szükséges tehergépkocsik hiányát is, amelyeket nem tudnak pótolni és helyettesíteni a Teherfuvar NV beiktatásával, mivel az említett vállalat által felszámított fuvardíj lényegesen meghaladja a régebben történő fuvarozás önköltségét. A Szövetkezeti Áruellátó NV-kirendeltségek adminisztrációját is kissé lassúnak és nehézkesnek tartom. Működésükről és forgalmukról az elmúlt két hónap alatt több részletes jelentést terjesztettem elő, ezek megismétlése - megítélésem szerint - szintén felesleges. A szövetkezeti kiskereskedelem funkcióit a falusi szövetkezeti boltok látják el, helyenként majdnem tökéletesen, nagyobb részben azonban sok-sok kezdeti hibával és nehézséggel. A falusi szövetkezeti boltoknál eszközölt vizsgálatok során - néhány kivételtől eltekintve - kiküldötteim általában azt tapasztalták, hogy azok vezetése nagyrészt szakképzetlen, hozzá nem értő személyek kezén van, akik anyagilag és politikai szempontból is kárt okoznak a szövetkezeti mozgalomnak. A kiskörzeti ellenőrök munkája nyomán egymásután olvasni jelentéseket sikkasztásról és csalásról. Megállapításom szerint a legtöbb falusi szövetkezeti bolt vezetőjét az jellemzi, hogy nem tud szakszerű megrendelést összeállítani, nem ismeri az egyes idények áruszükségletét, nem ért az áru szakszerű tárolásához, nem tud kalkulálni, helytelen magatartást tanúsít a fogyasztóközönséggel szemben és elhanyagolja az előírt adminisztrációs munkákat is. A sok visszaélés elkövetésére és az erősen kifogásolható, helytelen üzlete vezetésre nagy lehetőséget nyújt, hogy nincs rendszeres és szakszerű ellenőrzés a szövetkezeti boltoknál. A MOSZK apparátusa nem volt megfelelő a szakszerű ellenőrzés lefolytatására. Ezért jó, hozzáértő ellenőri káder kidolgozására és rendszeres ellenőrzésére kell törekedni. Fontosnak és elengedhetetlennek tartom, hogy a szövetkezeti boltkezelőket a kirendeltségek rendszeresen tájékoztassák a fogyasztói árakról és adjanak részük-