Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)
III. A belkereskedelem szocialista átszervezésének első szakasza: a nagykereskedelem államosítása
Tolna vármegyében, amelyben az állami nagykereskedelmi fiókvállalati hálózat kiépítése szintén kezdeti formában van, ugyancsak sürgó'sen intézkedni kellene, hogy a megszűnt magán-nagykereskedelem elhelyezésének figyelembevételével szakmai nagykereskedelmi NV-fiókok létesüljenek. Egy, a már meglevő bonyhádi, dunaföldvári, paksi, tamási FŰSZERT NV-fiókon felül Tolnára, Hőgyészre, Dombóvárra, esetleg Bátaszékre lehetne teljes árukörben működő FŰSZERT NV-fiókokat létesíteni. Az egyes szakmai nagykereskedelmi NV-k működése általában kielégítő, s ha jelentkeznek is átmeneti hibák és nehézségek, valószínűnek tartom, hogy azok a nagykereskedelmi NV-fiókok önállósulásával meg is fognak szűnni. A teljesen kielégítő működést gátló jelenségek megállapításom szerint gyakran az NV-fiókoknak központjuktól való függősége folytán állnak elő. Ilyen jelenség pl. az, hogy a szakmai nagykereskedelmi NV-fiókok részére nem a megrendelt árut szállítják le, aminek következtében a nagykereskedelmi NV-fiókok raktárai hosszabb-rövidebb ideig deszortáltak. Tájékozódásom során észleltem pl. azt is, hogy a CSEPEL NV pécsi fiókja nem tud kellő nagymennyiségű kerékpár-alkatrészt szállítani, mert ebben a cikkben rendszertelenül történik az ellátás. Hasonlóképpen sok kifogás hangzik el amiatt, hogy a CSEPEL NV fiókja nem kap kellő mennyiségű kerékpárt és nem tud motorkerékpárhoz jutni. A fokozott alumíniumedény-termelés ellenére időnként nincs kellő mennyiségben alumíniumedény-áru. Megállapítottam, hogy a VASÉRT NV és a MEZŐGÉP NV kaposvári raktára felesleges, és várható keresletet lényegesen meghaladó mértékben tárol fekete „Delta" drótfonatot. Tájékozódásom szerint gyakran fordul elő az is, hogy egyes idénycikkek az idényben elégtelen mennyiségben állnak rendelkezésre, vagy hogy csak az idény elmúlta után érkeznek a szakmai NV-k raktárába. Egyes textilcikkek tekintetében az a kifogás hangzott el, hogy azok fokozatosan romló minőség mellett gyakran magasabb fogyasztói áron kerülnek forgalomba. Olyan bejelentéseket is tettek a szakmai kiskereskedők, hogy egyes konfekcionált textiláruk (kötött ingek, harisnyaáruk) a bevezetett normál méretektől eltérő számozással, továbbá rossz összeállításban (helytelenül szabva) kerülnek forgalomba. Ilyen esetek ellenőrzésekor valóban megállapítható volt, hogy pl. a harisnya szára jóval rövidebb, mint amilyen a harisnya fejnagyságához arányos lenne, vagy pedig a kötött ing gallérja szűkebb, ujja rövidebb a normál méretnél. Ezek ugyan termelési (gyártási) hibák, mivel azonban megszüntetésük iránt a szakmai nagykereskedelmi NV-k is előterjesztést tettek, a hibák kiküszöbölésének fontosságára szükségesnek tartom ezúttal is felhívni a figyelmet. Mindezek a kisebb zavarok hátrányosan befolyásolják a viszonteladói kiskereskedelmi hálózat áruellátását, s ha ezekhez a jelenségekhez még hozzászámítjuk azokat a panaszokat is, amelyek a vásárló kiskereskedők részéről a csomagolás hiánya vagy elégtelensége miatt hangzanak el, akkor is tárgyilagosan megállapítható, hogy az államosított nagykereskedelmi szakmai vállalatok pár hónapos működésük alatt semmiben sem maradtak el a több évtizedes működés során komoly tapasztalatokat szerzett, üzleti rutinnal, jó adminisztrációval és eladási szervezettel rendelkező nagykereskedelmi magánvállalatok mögött.
