Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)

III. A belkereskedelem szocialista átszervezésének első szakasza: a nagykereskedelem államosítása

szövetkezet, hogy épületfa és építési anyagokkal való kereskedésre nyert iparjogosítványt, s erre 50 000 Ft célhitelt kapott. Árubeszerzésért a Faértékesítő NV-hez (Budapest) fordult, de árut már közel 3 hónap óta nem kap, mert megrendeléseit az említett NV áttette a SZÖVÁRU NV központjához. Panaszolja továbbá, hogy cserepet Békéscsabáról (!) utalnak ki részére, s így a nagy távolság miatt a szállítási költsége megsokszorozódik. Tekintettel arra, hogy Szendrő község e szövetkezete az építési anyagok és épületfa-beszerzéssel kapcsolatban számos szomszédos község lakosságának enemű szükségletét láthatná el, kívánatos, hogy a szövetkezet részére nyújtott célhitel az árumegrendelések gyorsabb teljesítésével legyen gazdaságosan felhasználható és intézkedésre van szükség atekintetben is, hogy (a csempénél, téglánál, szigetelőanyagoknál) a Szendrő községhez legközelebb eső termelőgyárak (Görömböly, Putnok) jelöltessenek ki szállításra. A szövetkezet kiküldötte panaszolta, hogy míg a szövetkezet nem kap a közelebb eső tégla- és cserépgyáraktól árut, a magánmegrendelőket a gyárak kielégítik. A szövetkezetek áruforgalmával kapcsolatban megemlítendőnek tartom - mert a falusi fogyasztóközönség vásárlóképességének javulására mutat -, hogy a szövetkezetek általában áruforgalmuk 80-90 %-át készpénzeladásokkal bonyolítják le a fogyasztóközönség felé, s a kihitelezések a forgalomnak csak 10-20 %-át teszik ki. Igaz János belkereskedelmi főtanácsos a Belkereskedelmi Igazgatóság vezetője c) Szeged, 1949. június 29. A szegedi Belkereskedelmi Igazgatóság jelentéséből A kereskedelem helyzetét, mint azt a bevezetőben már említettem, a terület általános gazdasági adottságai szabják meg. A nagykereskedelmi hálózat szoros kapcsolatban van az ország gazdasági centrumával, Budapesttel. A magán-nagykereskedelem helyzetét a gyors elsorvadás jellemzi. A területen 139 érvényes iparjogosítvánnyal bíró nagykereskedő van, ezek 50 %-a a bor, sör és egyéb szeszesital forgalmazásával foglalkozik, a fennmaradó 50%-ból 10% gyümölcs- és zöldség-nagykereskedő, míg a többi olyan árucikkek forgalmazásával foglalkozik, amely cikkekre nézve szak-nemzeti vállalatok működnek, és amelyek elsőrendű közszükségleti cikkeket már csak jelentéktelen mennyiségben kapnak, így működésüket valószínűleg rövidesen beszüntetik. A nagykereskedelemben fokozatosan érvényesül a szocialista kereskedelem. A gazdaságilag jelentős csomópontokon szak-nemzeti vállalatok tömörülnek, amelyek túlnyomórészt még kirendeltségek formájában működnek, ami iparjogilag fióküzletnek felel meg. E tulajdonképpeni fióküzletek szoros függőségi viszonyban vannak a