Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)

III. A belkereskedelem szocialista átszervezésének első szakasza: a nagykereskedelem államosítása

merült panaszok a magánszektorban még működő sajtgyárak átvételével és minőségi termeléssel is orvosoltassanak. A vegyi és háztartási cikkek közül igen nagy a hiány szappanban, mosószódában, szódabikarbónában, sárga okker festékben, csomagolópapírban. A szövetkezetek panaszolják, hogy a magánkereskedelemben e cikkek, ha korlátozottan is, kaphatók, és kérik, hogy a szövetkezetek fejlesztésével összefüggő fontos gazdasági és politikai érdekekre is tekintettel, a szövetkezetek áruellátása e cikkekben is a magánkereske­delmi szektor erőteljesebb háttérbe szorításával feljavuljon. A panasz megokoltságára jellemző, hogy pl. a Mezőcsáti Földművesszövetkezet havi 60 000 Ft-os forgalom mellett hetenként 10 kg szappant kap a SZÖVÁRU kirendeltségtől. A lábbeliszükséglettel kapcsolatban hiánycikkek: fekete női félcipők, divatszandá­lok, gumi talpú (erősebb minőségű) munkasaruk, talpbőr. Hiány mutatkozik és beszerzésük nehézkes a Mézértékesítő NV-nél a méhészeti cikkeknek. A helyszíni vizsgálat alkalmával a SZÖVÁRU kirendeltség vezetőjének azon tájé­koztatását, hogy a tervbe vett átszervezés folytán a kirendeltség önálló nemzeti vál­lalattá alakulván, függetlenné válik az áruellátás terén eddigi központjától, s így ab­ban a helyzetben lesz, hogy a földművesszövetkezetek minden szükségletét beszerez­hesse a szakmai nemzeti vállalatokkal létesítendő árukötései révén, a szövetkezetek kiküldöttei megelégedéssel vették tudomásul. A földművesszövetkezetek hitelkeretével, illetve a fogyasztási üzemág forgótőké­jével kapcsolatban megemlítendőnek tartom, hogy általában a rendelkezésükre álló hitelkeret - különösen a kisebb szövetkezeteknél - 1-2 heti áruszükséglet beszerzésére elegendő, tehát nagyobb készletekkel ellátni magukat nem tudják. A forgalom gyorsu­lása így látszólagos, mert a hetenként, legtöbb esetben kéthetenként ismétlődő áru­megrendelésekkel elaprózódik a készletek feltöltése s a gyakran ismétlődő árumegren­delésekkel járó - utazási, szállítási, csomagolási - költségek a hosszabb időszakra ele­gendő árubevásárlás esetén bizonyára csökkenthetők lennének. Az elaprózott áru­megrendelések az okai annak, hogy a megrendelések teljesen hiánymentes és pontos, gondos elintézése, időnkénti késedelmessége körül még panaszok merülnek fel, mert maga a kirendeltség is aránytalan többletmunkát végez a módszerrel, mintha az áru­beszerzési turnusok a mainál hosszabb időre lennének beállíthatók. Mint már az előző jelentésemben is rámutattam, egyes földművesszövetkezetek fogyasztási üzemága a rendelkezésére álló üzleti forgótőkét nem tudja teljesen az üzemág szükséglete kielégítésére fordítani, mert a megfelelő célhitellel még nem ren­delkező egyéb üzemágak szervezésénél, berendezések, befektetések s általában üzemi költségek időleges fedezetéről is abból kíván gondoskodni. Célszerűnek látszik, hogy a szövetkezetek utasítást kapjanak, hogy az egyes üzem­ágak lehetőleg a kapott célhitel keretén belül állítsák össze gazdasági szükségleteiket, hogy a fogyasztási üzemág céljaira szolgáló forgótőke - a valóságos szükségletnek megfelelően - ezen üzemág árubeszerzéseire legyen maradéktalanul felhasználható. A szövetkezetek egyéni üzletágaival kapcsolatban panaszolja a szendrői földműves-

Next

/
Thumbnails
Contents