Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)
Bevezető
töltöttek be az egyes gazdálkodó vállalatok és felső szintű irányítást végző igazgatásihatósági szervek között. Feladatul kapták az alájuk sorolt nemzeti vállalatok egész gazdasági tevékenységének irányítását és ellenőrzését, egyúttal kötelességük volt ezeknek a cégeknek az összefogása és működésük elősegítése (pl. piackutatás révén, vagy az árupropaganda központi megszervezése, újítások bevezetése stb.). A kereskedelmi központ egyéni cég formájában jött létre, a cégjegyzékbe be kellett vezetni. Élén vezérigazgató állt, akit a kormány nevezett ki. A kereskedelmi központok szervezésénél ugyanazokat az alapelveket kellett szem előtt tartani, mint amelyeket a Gazdasági Főtanács a nagykereskedelmi vállalatok alapítására vonatkozóan meghatározott. A Minisztertanács elé az ilyen ügyek csak a szervezés olyan előrehaladott stádiumában kerülhettek, amikor biztosítva volt, hogy a kormány jóváhagyása után a kereskedelmi központ működése azonnal be is indulhat. Ezért a belkereskedelmi nemzeti vállalatok központjainak minisztertanácsi jóváhagyása többségében csak 1949 nyarán történt meg. Gyorsabban ment a kereskedelmi központok életre hívása a részvénytársaság formájában működő állami vállalatoknál, ahol a nemzeti vállalatokra való szétbontás és az ezeket összefogó központ megszervezésének feltételei már adottak voltak. A mammutvállalattá növekedett KÖZÉRT átszervezését 1949. április 15-i ülésén határozta el a Gazdasági Főtanács. 77 A Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt. központi részlegéből és fiók-üzlethálózatából négy önálló nemzeti vállalatot szerveztek: 1. KÖZÉRT Fűszernagykereskedelmi NV, tárgya: élelmezési cikkeknek (ideértve a kávét és teát is) forgalomba hozatala és a szeretetcsomag-akciók lebonyolítása; 2. KÖZÉRT Húsértékesítő NV, tárgya: hús és hentesáru, valamint lóhús és lókészítmények forgalomba hozatala; 3. TEJÉRT, Tej- és Tejtermékértékesítő NV; 4. KÖZÉRT Műszaki és Szállítási Vállalat, tárgya: a KÖZÉRT árudák berendezéséről, felszereléséről, azok karbantartásáról és az árudák részére szükséges áruk szállításáról való gondoskodás. A felszámolás alá kerülő Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt. vagyonát (az állami vállalatok közötti ügyletekből keletkező egyes követelésekre és tartozásokra vonatkozó előírások szerint) könyvjóváírás útján kellett az új nemzeti vállalatok között felosztani, kivéve Budapest Székesfőváros 50 %-os vagyonrészesedését, amelyről külön intézkedés történt. A felszámolást az egyidejűleg életre hívott KÖZÉRT Kereskedelmi Központ végezte. 78 Hasonló átszervezést határozott el a Gazdasági Főtanács az Állami Áruházak Rt. vállalatnál is. Az Állami Áruházak Rt. fiókjaiból önálló nemzeti vállalatokat alakítottak. Az új nemzeti vállalatok összefogására és irányítására Áruházi Kereskedelmi Központot szerveztek. A felszámolást ezúttal is úgy kellett végrehajtani, hogy az Rt. vagyona a fiókokból alakítandó nemzeti vállalatok között, addigi forgalmuk arányában kerüljön felosztásra. A felszámolás alatt a tovább folyó üzletvitellel kapcsolatban felmerülő és már fennálló fizetési kötelezettségek teljesítése a felszámolás alatt álló részvénytársaság, illetőleg működése megindulásától az Áruházi Kereskedelmi Központ feladata lett. 79 5 1