Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)

Bevezető

BEVEZETŐ Népi demokráciánk első szakaszának történetéről számos feldolgozás jelent meg az utóbbi két évtizedben, köztük gazdaságtörténetiek is, egyre szaporodó számban. Az ipar és a mezőgazdaság, e két alapvető gazdasági ágazat mellett azonban az áruforgalom és kereskedelem - akár politikai, akár gazdaságtörténeti munkáról legyen is szó - csak mint periférikus kérdés kerül ezekben tárgyalásra, leggyakrabban a gazdasági helyzet általános jellemzése során. Ekkor is a legtöbb szó a közellátás nehézségeiről esik, mint a népi demokratikus forradalom kibontakozásában a tömeghangulatot erősen befolyásoló, s így politikailag is fontos tényezőről. A magyar belkereskedelem általános helyzetét és fejlődési útját a hatalomért vívott harc, a koalíciós kormányzás időszakában vizsgáló monográfia eddig még nem készült. Úttörő jelentőségű ezen a téren Forgács Tibor munkássága, akinek két írása foglalkozik összegező módon a témával. Ezek egyike az 1952-ben a „Magyar-Szovjet Közgazdasági Szemlé"-ben közzétett: „A magyar belkereskedelem fejlődése a felszabadulás után" című tanulmány; a másik az „Áruforgalom és értékesítés" című kézikönyv függelékeként megjelentetett összefoglalás: „25 év a magyar belkereskedelem fejlődésében"

1

. Az első a felszabadulástól az ötvenes évek elejéig, a második a hatvanas évek végéig tekinti át a témát. Ezzel a két tanulmánnyal azonban le is zárul a magyar szocialista kereskedelem történetének szorosan vett historiográfiája. Ennek a viszonylagos érdektelenségnek oka - a magyar társadalmi tudat fejlődésében megtalálható előzményeken kívül - bizonyára abban is kereshető, hogy a kereskedés, mint elosztó-közvetítő tevékenység, a felszabadulást követő gazdasági körülmények folytán, jelentőségében elmaradt az egyéb gazdasági ágazatoktól. A felszabadult ország gazdasági helyzetének alakulásában döntő szerepe az ipari és mezőgazdasági termelőképesség helyreállításának és a közlekedés megindulásának volt. A népi demokratikus forradalom alapvető gazdasági csatáit a közlekedés, az ipar és a földművelés területén kellett megvívni, a kereskedelmi ágazat pedig nem bel-, hanem külkereskedelmi vonatkozásban volt igazán a „frontvonalban". Azonban a belső áruforgalmazás, a belkereskedelem, ha nem is volt alapvető gazdaságpolitikai jelentősége a tulajdonviszonyok átalakítása vagy a népi demokrácia gazdasági megalapozása szempontjából, természetesen nélkülözhetetlen volt az össztársadalmi tevékenység mechanizmusában, és szerves részét alkotta a magyar nemzetgazdaságnak. Kötetünk Összeállításánál az volt a célunk, hogy ennek a gazdasági ágazatnak történetére vonatkozó forrásanyagokat mutassunk be. Az időszak, amelyre forrásaink vonatkoznak, a második világháború befejezésétől a szocialista állami