Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)
III. A belkereskedelem szocialista átszervezésének első szakasza: a nagykereskedelem államosítása
A kereskedelmi nemzeti vállalatok megjelenésének hatásai közismertek az illetékesek előtt, de a teljesség kedvéért röviden mégis rá kell mutatni ezekre: a) A nemzeti vállalatok megjelenésükkel fokozatosan kikapcsolják a káros és felesleges közvetítő kezeket az áruelosztás útjában, kiszorítják a tőkés elemeket, és ezzel együtt a tőkés haszon elvét is a nagykereskedelem mind szélesebb területén, és ehelyett tervszerű áruelosztást szerveznek meg. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a volt nagykereskedők minden eszközzel azon igyekeznek, hogy a nagykereskedelemben elvesztett gazdasági helyzetüket más oldalon visszaszerezzék, vagy legalábbis megközelítően pótolják. Igen sokan közülük a kiskereskedelem terén kívánnak érvényesülni, amely működésük a kiskereskedelem számára számtalan közismert hátránnyal jár. A kiskereskedők érdekképviseleti szervei nem mindenkor lépnek fel kellő eréllyel ezen törekvések ellen. Itt kell megemlíteni egy sajátosan vidéki kereskedőtípus : a demigrosszisták helyzetét is. Ezek nagy része ugyanis üzleti forgalmának csupán kis hányadát bonyolította le a viszonteladók felé, és amikor a nemzeti vállalatok megjelenése után ilyen irányú üzleti tevékenységét megszüntette s csupán kiskereskedői tevékenységet végez, ezt az igyekezetét nem szabad ugyanabból a szempontból megítélni, amely szempontból az előbbiekben érintettem. A gyakorlati életben azonban a határok elmosódnak, és sok esetben észlelhető volt, hogy a nagykereskedők ilyen „átállása" a meglevő kiskereskedők helyzetét kedvezőtlenül befolyásolta. b) A nemzeti vállalatok megjelenése számtalan előnyt biztosít a kiskereskedők részére. A legtöbb szakmában közelebb került a beszerzési forráshoz, és ennek következtében árukészletét gyakrabban egészítheti ki. A nemzeti vállalatok megjelenésének előnyeit nem kívánom az alábbiakban részletezni, inkább azokra a ritka, de néha mégis előforduló hiányosságokra mutatok rá, amelyeknek megszüntetése esetén ezek az előnyök még inkább megnyilvánulnak majd. Az igazgatóság kiküldöttei vidéki kiutazásaik, ellenőrzéseik során közvetlenül érintkezve a kereskedőkkel, több olyan hiányosságot észleltek, amelyek a tőkés magánkereskedelem idején sem voltak ismeretlenek, de amelyeknek megszüntetése a nemzeti vállalatoknál okvetlenül szükséges. A kiszolgálás, a megrendelés tökéletes teljesítésére nagyobb gondot kellene fordítani. Sok panasz merült fel a csomagolás hiánya vagy elégtelensége miatt, amikor is a kiskereskedő a sérült állapotban kapott árut nem tudja már rendeltetésszerűen felhasználni. Előfordult, hogy az olyan megrendeléseket, amelyeket egy nemzeti vállalat nem tud azonnal teljesíteni, nem jegyzett elő, és arra szállítási értesítésében nem, vagy csak később tért vissza, amivel az utánpótlás biztonságát veszélyeztette. A szakmai nemzeti vállalatok nem rendelkeznek olyan áruraktárral, amellyel a rendeléseket teljesen ki tudnák elégíteni, és így a kiskereskedő kénytelen magánnagykereskedőhöz fordulni, sőt szükségleteiket néha árukapcsolás árán is kielégíteni. A nemzeti vállalatok legtöbb esetben csak készpénzeladásokkal foglalkoznak, és így az a kiskereskedő, aki kis forgótőkével rendelkezvén a magánkereskedelem hitelnyújtásából fedezte forgótőke-szükségletének nagy részét, abba a helyzetbe került, hogy bevásárlásait kénytelen volt beszüntetni, és amint azt pl. a nagykanizsai KISOSZ átiratában említette, a szakmai kereskedelmi vállalatok a kiskereskedőknél így támadt
