Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)

III. A belkereskedelem szocialista átszervezésének első szakasza: a nagykereskedelem államosítása

vásárláshiányt úgy értelmezték, mintha a kiskereskedő nem kívánna a nemzeti vállalattól vásárolni. Egyes nemzeti vállalatok a kiskereskedők részére rövid lejáratú hitelt is nyújtanak. A hitelkeret megállapításánál azonban feltétlenül figyelembe kellene venni a kedvezményezett cég földrajzi fekvését is, mert távolabbi, kedvezőtlenebb forgalmi összeköttetéssel rendelkező cégek részére indokolt aránylagosan több vagy hosszabb ideig tartó hitelt nyújtani, mint amennyit a nemzeti vállalat székhelyén levő kiskereskedő kapott. A nemzeti vállalatok vidéki hálózatának kiépítése most van folyamatban, így az a hátrány, amelyet az egyes vidékek kereskedőinek a nemzeti vállalat hiánya jelentett, fokozatosan megszűnik. Amint a nagykereskedő a tájegység központjában vagy kisebb forgalmi gócpontban nem vállalkozott és a gazdaságossági elv alapján nem is vállalkozhatott arra, hogy csupán egy szűk szakmai árukészlettel rendelkezzen, hanem a helyi viszonyoknak megfelelően kereskedését több, egymással rokon szakmára is kiterjesztette, éppúgy a nemzeti vállalatok vidéki fiókjainak kiépítésénél is szükség lenne az erősen széttagolt szakmai vállalatokat a szorosan összefüggő szakmai csoportok szerint egyesítve szélesebb skálájú árukészlettel rendelkező nemzeti vállalattá kifejleszteni. • • 3 A kiadmány hiteléül: Dr. Hunyadi Imre s. k. Dávid belkereskedelmi főtitkár irodafőtiszt c) Győr, 1949. május 10. A győri Belkereskedelmi Igazgatóság helyzetjelentéséből 4. A kirendeltségek az áruellátást kapcsolás nélkül elégítik ki, kivéve a textíliákat, melyekre a budapesti központ az egyes textilfajtáknál az árukapcsolást engedélyezte. Általános jelenségként volt megállapítható, hogy az OSZH hitel révén a földművesszövetkezetek áruellátása javult, de a magánkereskedelmi szektor fokozatos kikapcsolódásával ez a hitelkeret már szűknek bizonyult. Az áru megdrágulásának nem utolsó sorban az egyes földművesszövetkezetek szűk hitelkerete és a nem megfelelő hitelellátás az oka. Az alacsony hitelkeret miatt a boltvezetőknek gyakran, minden második nap be kell jönniük faluról a kirendeltség székhelyére, mert a kb. 10 000 forintos OSZH-tól nyert utalvány hitelt már kimerítették, elegendő forgótőkével, készpénzzel pedig nem rendelkeznek. Ez pedig időveszteséget és költséget jelent. Előfordul az is, hogy a MOSZK központ - valószínűleg tévedés folytán - nem intézkedett az OSZH-nál, hogy a falusi földművesszövetkezet kapjon hitelkeretet. így történt meg, hogy pl. Ete, Bókod, Császár, Máriahalom földművesszövetkezetei egyáltalán nem kaptak hitelt, mert ezeknek a MOSZK nem küldött hitellevelet.