Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)

III. A belkereskedelem szocialista átszervezésének első szakasza: a nagykereskedelem államosítása

ugyanis ragaszkodnak a Szöv. Áruellátó NV-nél eszközlendő személyes vásárláshoz, mert attól tartanak, hogy a rendelések átírásánál a szakosított NV-któ'l nem az általuk kívánt áruféleségeket kapják. Különösen fontos ez Tolna vármegyében a textiláruknál. Gyakran előfordult, hogy a szövetkezetek inkább várnak néhány napot, esetleg egy-két hetet, amíg a Szöváru NV-nél megfelelő árut kapnak, semmint rendelésüket a szak NV-hez írassák át. 3 3. Felmerült még a szövetkezeti boltkezelők szakmai továbbképzésének, illetőleg utánpótlásának kérdése is. Az éitekezlet megállapítása szerint ezt a kérdést akként lehetne megoldani, hogy egyes boltkezelők vagy azok helyettesei, esetleg boltkezelőnek kiszemelt egyének a központilag létesített szak-nemzeti vállalatoknál rövidebbhosszabb ideig gyakorlatot folytatnának. A gondolat helyes és célravezető, azonban megoldásának bizonyos anyagi vonatkozású nehézségei lennének. Dr. Pataki Sándor belkereskedelmi tanácsos, az igazgatóság vezetője b) Szombathely, 1949. május 7. A Szombathelyi Belkereskedelmi Igazgatóság helyzetjelentéséből A belkereskedelmi igazgatóságok vezetői részére rendszeresített havi értekezletek során az igazgatóságok megbízást kaptak arra, hogy kerületük kereskedelemmel kapcsolatos gazdasági helyzetképét állandóan kísérjék figyelemmel. Ez igen fontos feladatát képezi az igazgatóságnak, már csak azért is, mert országunkban folyamatban levő fejlődési változások állandóan új helyzetet teremtenek, és annak a tájegységre vonatkozó kihatásának figyelmét nem mulaszthatja el az a szerv, amelynek feladatát a gazdasági élet változásaitól leginkább függő kereskedelem irányítása képezi. Hogy feladatomat elvégezhessem, szükséges volt egy átfogó, de egyben részletes képet nyernem kerületem jelenlegi gazdasági helyzetéről, hogy az azt megváltoztató tényezőket a továbbiakban folyamatosan szem előtt tarthassam. Ilyen általános helyzetkép összeállításánál az elsőfokú iparhatóságok, érdekképviseleti szervek, törvényhatóságok, tervmegbízottak stb. segítségét is igénybe vettem. A kapott adatok feldolgozásánál természetesen csupán a kereskedelemmel kapcsolatos kérdések voltak a legfontosabbak, de szükségszerűen ki kellett vizsgálódásaimat terjeszteni a kereskedelmi élet szempontjából oly fontos egyéb gazdasági ágazatokra is. I. A termelőeszközök fokozatos szocializálása nagy változást hozott a termelt árucikkek értékesítésének terén is. A megfigyelés időszakában - amikor az iparvállalatok legjelentősebbjei állami vezetés mellett tervszerűen végezték termelési feladatukat mindinkább megjelentek az állami kereskedelmi vállalatok, amelyeknek során a szocializált termelés mellé társadalmasított kereskedelmi szervezet is lépett.