Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)

III. A belkereskedelem szocialista átszervezésének első szakasza: a nagykereskedelem államosítása

két contó rendező, két gépkönyvelő, egy contó kiszedő és egy nemzeti bank könyvelő működik. Ez a személyzet véleményünk szerint egy napon akár 700-800 könyvelést is elvégezhet 8 órai munkaidő alatt. A könyvelési hátralék oka mindinkább a könyveléstechnika lebonyolításának helytelen megszervezése volt. Az átszervezéssel kapcsolatos intézkedések megtörténtek, és remény van arra, hogy a vállalat adminisztrációjának ezen legnagyobb jelentőségű részlege pár héten belül a hátralékot teljesen kiküszöböli. Az adminisztráció egy további feladata lenne a vállalat üzletmenetével, árubeszerzésével, eladásával, a piaci helyzet alakulásával kapcsolatos állandó és pontos statisztikák és nyilvántartások vezetése. E tekintetben a vállalatnál hibák észlelhetők, amennyiben rendszeresen statisztika ez ideig nem készült. Az adminisztráció új átszervezése során ezen feladatkör ellátása is tervbe lett véve, eredményeiről azonban ez ideig még nem mondhatunk semmit. A vidéki fiókfelállítási ütemtervet a vállalat nem tudta végrehajtani, annak csupán 20 %-át valósította meg. Meg kell említenünk, hogy a nemzeti vállalat jelenleg tárgyalást folytat a Cikta vezetőségével a Cikta Rt 18 fióküzletének átvétele tárgyában. A közeli napokban a szerződés megkötésére is sor kerül. A nemzeti vállalat alkalmazottainak száma a budapesti központban 80 véglegesített tisztviselő és 14 kisegítő tisztviselő, összesen tehát 94. Az összesen 14 nagy- és kiskereskedelmi fiók alkalmazottainak száma: 60. Az összes személyzet tehát 154 fő. A vállalatnál a munkafegyelem általában kielégítő, csupán az adminisztráción belül vannak még hibák, főleg a kollektív munka szempontjából. Ennek kiküszöbölésére a vállalat személyzeti osztályának vezetője a szükséges intézkedéseket megtette. A vállalaton belül szaktanfolyam ez ideig nem volt, és jelenleg sincs. Az alkalmazottak közül könyvelési tanfolyamra jár 3, analfabéta iskolába 1 és esti középfokú iskolába szintén 1. Megállapításunk szerint a szakmai káderek kérdésére a nemzeti vállalat nem fordított elegendő gondot. Szükségesnek tartanánk, ha a vállalat minden alkalmazottja - bármely munkahelyen is dolgozik - a kereskedelmi ismeretek terén állandóan képezze magát. A szakmai továbbképzés hiányának tulajdonítható részben az is, hogy az újítás és racionalizálás terén a vállalat rendkívül gyengén áll. Ezen a téren - jóllehet már kb. 2 hónapja van újítási megbízottjuk - ez ideig még semmi sem történt. Kiss: Mennyit forgalmazott detailban a vállalat? Dr. Hardi: Mennyi a márciusi forgalma? Dr. Kósa: Budapesten 40%-ban, vidéken 60%-ban ad el. Fazekas Ernő: 35 főnyi tisztviselői karhoz van 5 fő, aki a kiszolgálást végzi. Dr. Kósa: Ez már megszűnt, eddig a raktározás terén is nagy hibák voltak. Dr. Hardi: Szombatra szakmánként megkapjuk, hogy az illető szakmában hány százalékban dolgozik még magán-nagykereskedelem. A következő értekezleten beszámolót hallunk: a Fogyasztási Szövetkezetről, a FÜSZÉRT-ről és a Gyapjúértékesítő NV-ről. Másolat. - UMKL KSZM II/B. 1949-264.