Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)
III. A belkereskedelem szocialista átszervezésének első szakasza: a nagykereskedelem államosítása
A szállítási szerződésekre vonatkozóan a Gazdasági Főtanács első ízben 1948. október 21-én hozott határozatot. (2590/1948. GF sz.) Ebben megállapította, hogy a nagykereskedelmi vállalatok és az érintett termelőüzemek közötti zavartalan együttműködés biztosítása érdekében szükséges, és ezért kötelező a szállítási szerződés kötése. 1948 novemberében a Gazdasági Főtanács általános érvényű szabályozást adott ki az állami vállalatok egymás közötti szerződéseiben kötelezően kikötendő kötbér (pönálé) mértékét, alkalmazásának feltételeit és módozatait illetően. (2779/1948. GFsz. hat.) Ezt kiegészítette december elején egy újabb GF-határozat, amely az egyszámlás vállalatok szállítási szerződéseinek pénzügyi előírásait szabályozta. (6165/1948. GFsz. hat.) Az egyszámlarendbe bevont vállalatok szállítási szerződéseiket írásban voltak kötelesek megkötni. A jogszabályok részletesen megjelölték, mit kell tartalmaznia a szállítási szerződésnek, megállapították a számlakiegyenlítésnél alkalmazandó eljárásokat, az előlegfizetéssel, illetve késedelmes fizetéssel kapcsolatos korlátozásokat és következményeket. 122/A Budapest, 1949. április 28-május 10. AZ ORSZÁGOS KÖZELLÁTÁSI HIVATAL JELENTÉSEI A KERESKEDELEMÉS SZÖVETKEZETÜGYI MINISZTÉRIUMNAK A VIDÉKI TEXTILÁRUHIÁNYRÓL a) 1949. április 28. A közellátási felügyelőségek minden héten hiány-helyzetjelentést terjesztenek fel. Az április hó 27-én felterjesztett hiányjelentésekből a következőket közlöm: Békés megye. A gyulai közellátási felügyelőség szerint Lökösháza, Szeghalom, Körösladány, Bucsa, Békéscsaba, Bélmegyer, Mezőberény, EndrŐd községek textilhiányról tesznek jelentést. Ezekben a községekben elsősorban is a típuscikkeknél mutatkozik hiány. Zala vármegye. Zalaegerszegi közellátási felügyelőség jelentése szerint Balaton-* ederics községben férfiruhaszövet és típus textilárubiány van. Csanád vármegye. A makói közellátási felügyelőség jelenti, hogy Mezőkovácsháza, Csanádpalota és más nagyobb községekben panasz tárgyává tették, hogy a textilesek nem kapnak megfelelő mennyiségű típus méterárut és munkaruhának való ún. zeug méterárut. Ezzel kapcsolatosan megjegyezték az illetékesek, hogy bár az érvényben levő rendelkezés szerint a nagykereskedelmi vállalat köteles a leszámlázott árunak legalább 15%-át típus közszükségleti textilben kiadni, legtöbbször ennél kevesebb anyagot adnak ki, sőt a kiadott csekély mennyiségű karton, inlet, chloth stb.-t kapcsolják más, kevésbé kurrens cikkel. Panaszolják továbbá, hogy munkás-, parasztruhafélék készítéséhez bélésárut is csekély mennyiségben kapnak. A kereskedők nagy részben a budapesti Pamut és Selyem Nagykereskedelmi Nemzeti Vállalattól és a szegedi Nemzeti Vállalattól vásárolnak.
