Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)

III. A belkereskedelem szocialista átszervezésének első szakasza: a nagykereskedelem államosítása

A keretszerződésen felül átvett még az állami cipőgyárak raktáraiban elfekvő készletekből 100 000 pár cipőt, hitelátvállalás formájában, 8 millió forint értékben. A Cipőkereskedelmi NV raktáraiban jelenleg kb. 140 000 pár cipő tárol eladatlanul, amelynek értéke kb. 11 millió forint. Ennek oka az, hogy az ipar az elmúlt hónapokban nem tudott teljes mértékben és időre a fogyasztási szükséglethez, a kereslethez alkalmazkodni, és az első évnegyedben jelentékeny százalékban gyártott nem kurrens cikkeket is. Az ipar és kereskedelem között az összhang főleg a cipők színében, tehát a megfelelő mennyiségű idénycikkek gyártásában nincs meg. Ezenkívül egy hiba már az őszi szezonra is előreveti árnyékát. Az ipar ugyanis az őszi idényre a női cipők 50-55 %-át ragasztott talpú (ágo) kivitelben kívánja legyártani. Ezzel szemben ragasztott talpúban a kereslet a női cipőknél kb. csak 18-20%. Tekintettel arra, hogy a ragasztott talpú női cipő raktáron is van, a nemzeti vállalat az ipar felé határozottan leszögezte azt az álláspontját, hogy ágo kivitelben a női cipők össztermelésének csupán 9-10 %-át fogja átvenni. A nemzeti vállalat egész évi előirányzott forgalma 116 400 000 Ft. Ebből a vállalat 15 700 000 forintot teljesített, tehát az előirányzat 102 %-át. Az 1949. év első negyedévében a nemzeti vállalat által átvett és forgalmazott áru az államosított ipar termeléséhez viszonyítva a következőképpen alakul: ha az ipar termelését vesszük 100%-nak, akkor a nemzeti vállalat ezen termelésének átvette 68 %-át, forgalmazta pedig az ipari össztermelés 39-40 %-át. A Cipőkereskedelmi NV az árut a termelői gyártól termelői áron veszi át, amelyhez a típusbakancsoknál 2,5, a civil cipőknél pedig 5 % nagykereskedői hasznot számít fel. Ezen 2,5, illetőleg 5 %-os nagykereskedői haszonkulcs felszámításával a cipő fogyasztói ára nem lett drágább, mert a 2,5, illetőleg 5 % kiskereskedői haszonkulcsból lett elvéve. Állami nyereségrészesedés címén a vállalat eddig minden hónapban 80 000 Ft-ot fizetett be az államkincstárnak. Remény van azonban arra, hogy a tavaszi csúcsforgalom, továbbá a fiókhálózat kiépítése következtében a nyereségrészesedés az elkövetkezendő hónapokban kb. 20-30 %-kal emelkedni fog. A nemzeti vállalat jövedelmezősége kb. évi 120 000 forint, az egész évi előirányzott forgalom 1 ezreléke. A vállalat központi szervezetét az alábbi fiókhálózat egészíti ki: Budapesten 1 detail üzlete Debrecenben 2 detail üzlete Miskolcon 1 demigros kereskedése Győrben 3 detail üzlete Szombathelyen 1 detail üzlete és 1 nagykereskedése Kaposváron 1 detail üzlete és Szigetváron 1 detail üzlete. Az áruszállítás (árudiszponálás) módja decentralizált. Mind a számlázásnál, mind pedig a számla könyvelésénél 8-10 napos restancia van, ami 6000 db könyvéletlen tételt jelent. Ezen elég magas hátralék oka nem magyarázható az adminisztratív személyzet hiányával. Az adminisztrációs osztályon ugyanis