Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)

Bevezető

Az 1948 végéig létrehozott belkereskedelmi nemzeti vállalatok üzletkörét tekintve voltak kizárólag nagykereskedelmi értékesítéssel foglalkozó cégek, és voltak ún. „általános" jellegűek. Ez utóbbi megjelölés azt jelentette, hogy az ilyen vállalatok mind nagy-, mind kiskereskedelmi árusítással foglalkoztak. Készleteiket ezek is közvetlenül a gyáraktól szerezték be, de az árut saját üzleteikben is árusították. Rendszerint azoknál a szakmáknál fordult eló' az általános jelleggel való alapítás, amelyeknél a korábbi magáncégek működése idején is folyt kiskereskedelmi eladás. Pl. az Édességbolt NV, amely az állami édesipar termékeit nagyban és kicsinyben forgalmazta, olyan gyárak eladási részlegeiből jött létre, amelyeknek (pl. a volt Sthümer-, Szent István-, Dréherstb. gyáraknak) saját kiskereskedelmi hálózatuk volt. Hasonló volt a helyzet a bútort vagy a háztartási cikkeket forgalmazó szakmákban is. Az állami belkereskedelmi részvénytársaságok közül a KÖZÉRT és az Állami Áruházak tartoztak az „általános" jellegű cégek közé. A TÜKER, a szakma sajátos értékesítési körülményeinek megfelelően, ebben az időben a nagybani forgalmazáson túl a telepi kereskedelmet ölelte fel, a pincés kiskereskedelem továbbra is magánkézben maradt. A nemzeti vállalatok alapításánál ugyanakkor a gazdasági kormányzat arra törekedett, hogy „tiszta profilú" vállalatok alakuljanak. Szakmai átfedés csak ritkán fordult elő. így a Háztartási Vegyicikk Nagykereskedelmi NV és a Vegyitermék Nagykereskedelmi NV üzletkörét nehéz volt elkülöníteni, s egy időben a két vállalatot össze is vonták. (Lásd a 154. sz. dok.) Volt azonban két olyan belkereskedelmi nemzeti vállalat, amelyeket kezdettől „vegyes" profillal alapítottak meg. Ez a két vállalat a Népbolt NV és a Szövetkezeti Áruellátó NV volt. A Népbolt Nemzeti Vállalatot azzal a céllal hívták életre, hogy „a dolgozók fogyasztási javakkal való jobb ellátásának megszervezése érdekében" a különböző fogyasztási cikkeket kicsinyben, és vidéken hozza forgalomba. A Népbolt vállalatok mindenfajta közfogyasztásra szánt áruféleség forgalmazásával foglalkoztak. Az üzlethálózat kiépítése során először a megyeszékhelyeken hozták létre a Népbolt NV-ket. A gazdaságosság és az irányítás koncentrálása céljából később a Népbolt NV-be beolvasztották az adott megye területén levő CSILLE, MÁV Konzum fiókokat, ugyanakkor átvették az ott levő fogyasztási szövetkezetek jó részét is. A következő ütem a városokban és nagyobb községekben árudák létrehozása volt. A Népbolt NV alapításáról 1948. november 4-én hozott határozatot a Gazdasági Főtanács, s egy fél év múlva a vállalat üzlethálózata elérte a faluhatárokat. (Lásd a 136. sz. dok.) A falu áruellátását a kormányzat a földművesszövetkezetek fogyasztási üzletágának kifejlesztésére alapozta. 1948 végére a falusi fogyasztási szövetkezetek beolvasztása a földművesszövetkezetekbe már befejezettnek volt tekinthető. A földművesszövetkezetek árubeszerzését a Gazdasági Főtanács egy külön nagykereskedelmi szerv útján látta célszerűnek megoldani. Ezért 1948 decemberében életre hívták a Szövetkezeti Áruellátó Nemzeti Vállalatot (SZÖVÁRU), azzal a feladattal, hogy a megyeszékhelyeken létesített kirendeltségein keresztül áruval lássa el a falvak földműves-