Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)

Bevezető

Ebbe a vállalatba vonták be a korábban állami részvénytársaság formájában működött Országos Nyersbőrkereskedelmi Részvénytársaságot (ONYERT) is. 1948. augusztus 19-én hozott határozatot a Gazdasági Főtanács arról, hogy az állami textilipari vállalatok termékeinek értékesítésére négy belkereskedelmi nemzeti vállalatot kell alapítani úgy, hogy ezek közül egy a pamut- és selyem-, egy a gyapjúáruk, egy a kötszövött áruk, egy pedig a ruházati cikkek nagykereskedelmi forgalmazására rendezkedjék be.

73 A vállalatokat a textilipari üzemek nélkülözhető eladási szerveire alapozták, de számba jöttek az állami érdekeltségű textilkereskedelmi vállalatok (üzletek) és a felszámolás alá kerülő szövetkezetek is.

74 Azt, hogy a textilipari vállalatoknál milyen értékesítési részlegek válnak feleslegessé és adhatók át a kereskedelemnek, a Textilipari Igazgatóság állapította meg s tett javaslatot arra nézve, hogy melyek azok az állami textilkereskedelmi vállalatok, amelyek a nemzeti vállalatokba beolvaszthatok. Az 1948 őszétől egymás után életre hívott belkereskedelmi nemzeti vállalatok megszervezése többnyire ugyanezen a módon történt. így hozták létre az Irodabútoreladási NV-t - az államosított bútorgyárak (volt Lingel-, Debreceni Hajlított Bútorgyár, Cardo Bútorgyár) irodabútorok eladásával foglalkozó kereskedelmi részlegeiből, a Háztartási Bolt NV-t - az állami vegyipari vállalatok központi értékesítési egységéből, valamint az Izsák József Rt. és a Krayer A. és Tsa Lakk- és Festékgyár valamennyi fióküzletének beolvasztásával; a Papírértékesítő NV-t — az állami papírgyárak eladási részlegeiből stb. (Az egyes belkereskedelmi nemzeti vállalatok alapítására vonatkozó GF határozatokat V/2, sz. mellékletünkben közöljük.) Több hónapot vett igénybe a Nehézipari Központ keretébe tartozó gyárak kereskedelmi részlegeinek leválasztása a termelőüzemekről. A Nehézipari Központ megszüntetéséről 1948 nyarán született határozat az iparigazgatásban végbemenő átszervezéssel kapcsolatban. Ekkor a NIK kötelékébe tartozó cégek nemzeti vállalatokká való átalakításának előkészítésére egy bizottságot hoztak létre. Ez már augusztus elején javaslatot tett arra nézve, hogy a NIK-hez tartozó gyárak értékesítési osztályaiból milyen kereskedelmi jellegű szaknemzeti vállalatok létesítése lenne célszerű. Ezek közül egy, a Vastömegcikk Értékesítő Nemzeti Vállalat (VASÉRT) valóban megszervezésre is került 1948. szeptember elején. (Lásd a 98. sz. dok.) Megjegyzendő, az új nagykereskedelmi vállalat magját itt is egy államosított magáncég, az „EMAIL" Vasés Zománcárukereskedelmi Rt. szolgáltatta, s ehhez csatlakoztak a gyári eladási osztályok. Miután azonban a NIK kötelékébe tartozó iparvállalatok profilírozása és új, nemzeti vállalatokká való átszervezése során bonyolult elszámolási problémák jelentkeztek, ez késleltette az értékesítési részlegek leválasztását is. A Gazdasági Főtanács fentebb említett határozata értelmében, ti., hogy csak a szervezés befejezése után lehetett a kormány elé terjeszteni az alapítási szándékot, a Kereskedelem-és Szövetkezetügyi Minisztérium 1948. december 31-én kapta meg a Minisztertanács felhatalmazását arra, hogy a Nehézipari Központ keretébe tartozott gyárak eladási osztályaiból hat szaknemzeti vállalatot alapítson. (Lásd a 105. sz. dok.)