Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)

II. Kereskedelempolitika a stabilizáció után és a fordulat évében

vezet bevonása a tanoncvizsgáztatásokba. E mellett a szakszervezeti munkaközvetítők is bekapcsolhatók lennének. ad d) A kamarai iroda a külkereskedelemben szétágazó és igen hasznos funkciókat végzett. Ezeknek egy része a külkereskedelmi forgalom megkönnyítését szolgálta (adatgyűjtés, címanyaggyűjtés, érdeklődés továbbítása stb.), másrészt pedig közigazgatási jellegű volt. (Az áru származásának igazolása stb.) A közigazgatási jellegű feladatok a külkereskedelmi igazgatóságra minden nehézség nélkül átruházhatók, míg a külkereskedelmi forgalommal kapcsolatos, inkább érdekképviseleti jellegű (az e tekintetben értékes cím- és adatanyag) a külkereskedelmi igazgatóság közgazdasági osztályába lenne olvasztható. * ad 3. Az igazságszolgáltatással kapcsolatban igen nagy jelentősége van a kereskedelmi szokások hiteles megállapításának. Számos magánjogi perben döntő tényező, hogy adott esetben a kialakult kereskedelmi szokás mit ír elő. Ezt eddig a kamara igazolta, és kétséges, hogy az új kereskedelmi érdekképviselet ezt a feladatot át tudja-e vállalni. Az igazságszolgáltatás felé a kereskedelmi szokások, tisztességtelen verseny stb. kérdésében a kamarai véleményező feladatkört a belkereskedelmi igazgatóság és a kereskedelmi érdekképviseletek között meg kellene osztani. A bíróságoknak ezen felül szakértőket is igénybe kellene venni. Az uzsorabírósági ülnökök jegyzékének összeállításával végzett kamarai tevékenységet a belkereskedelmi igazgatóság minden akadály nélkül elláthatja. ad 4. Az adókivető bizottságokba, adófelszólamlási bizottságokba, valamint az adóközösségek kivető bizottságaiba küldött a kamara tagokat. Ezt a tagküldési jogot akként lehetne helyettesíteni, hogy az illetékes pénzügyigazgatóság az érdekképviseletek meghallgatása után hívna be tagokat. Az üzleti leltárba felveendő, de a budapesti tőzsdén nem jegyzett részvények értékének megállapítása szintén a kamara feladata volt. Ezt az érdekmegállapító hatáskört a belkereskedelmi igazgatóságra kellene átruházni, mely ezt a jogot a kereskedelmi számviteli bizottság meghallgatása után gyakorolná. ad 5. Az ipari tulajdon tekintetében a kamara nyilvántartó szerepet töltött be, mely nyilvántartó szerepet a szabadalmi bíróságnak kislétszámú irodája vehetné át (védjegy, áruvédjegy, mintalajstrom). ... * Maga a kamara felszámolása a következőképpen mehetne végbe: A kormány egy kormánybiztost küldene ki a kamarai szervezet felszámolásának irányítására. A kormánybiztos a szükséges jogszabályok kiadása iránt a Gazdasági Főtanácshoz és a Minisztertanácshoz közvetlenül tesz előterjesztést. A Gazdasági Főtanács, az iparügyi, a pénzügyi, a közellátási tárca egy-egy, a kereskedelem- és