Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)
II. Kereskedelempolitika a stabilizáció után és a fordulat évében
szövetkezetügyi tárca (egy kül- és egy belkereskedelmi) összekötőt rendel ki a kormánybiztos mellé. Az összekötő feladata, hogy a szakminiszteri rendelkezések kiadásáról, a szükséges személyi átvételekről, szervezési intézkedésekről stb. saját tárcájukon belül gondoskodjék. Figyelemmel a kamara ügyvitelére, szétágazó voltára, a felszámolás tartama négy hét. Fogalmazvány. - UMKL GF XIV. l-h. 1948-577. 1 Előre nem látott kényszerítő körülmény. 92/B Budapest, 1948. február n. n. A KSZM BELKERESKEDELMI FŐOSZTÁLYÁN KÉSZÜLT FELJEGYZÉS A KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARÁK ÁLLAMOSÍTÁSÁRÓL A Gazdasági Főtanács 1948. évi január hó 8-án kelt 28/1948. GF számú rendeletével felkérte a kereskedelem- és szövetkezetügyi, valamint az iparügyi minisztereket, tegyék a GF főtitkárával együtt beható vizsgálat és mérlegelés tárgyává, hogy a kereskedelmi és iparkamarák ez idő szerinti szervezete és feladatköre, különösen pedig a ténylegesen kifejtett tevékenysége megfelel-e a felszabadulás óta megváltozott gazdasági, társadalmi és politikai feltételeknek. Megfontolandó, hogy nem volna-e indokolt a kereskedelmi és iparkamarák jelenlegi feladatkörének két részre bontásával érdekképviseleti tevékenységüknek az egyébként is működő és erre hivatott érdekképviseleti szervekre, az átruházott hatósági ügykörüknek pedig a kereskedelem- és szövetkezetügyi minisztérium helyi kirendeltségeire és egyéb szerveire való bízása. A hivatkozott GF határozat alapján a kamarák átszervezésének kérdésében a Gazdasági Főtanáccsal, az Iparügyi Minisztériummal, valamint a kereskedelmi és iparkamarákkal tárgyalásokat folytattunk. A Gazdasági Főtanács javaslata szerint a kereskedelmi és iparkamarák feloszlandók; átruházott hatósági ügykörük az illetékes miniszter hatásköre alá kerül; a kamara alkalmazottai általában a Kereskedelem- és Szövetkezetügyi Minisztérium státusába veendők át. A kamarák helyett kerületi belkereskedelmi igazgatóságokat kell szervezni, amely szervek a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter II. fokú hatóságai lesznek. A belkereskedelmi kerületi igazgatóságok mellett véleményező hatáskörrel a kereskedelem érdekképviseleti szerveiként Budapesten 30, vidéken 15 tagú véleményező tanácsosok működnek. A kereskedelmi és iparkamarák vagyona a Magyar Államra száll.