Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)

II. Kereskedelempolitika a stabilizáció után és a fordulat évében

dálkodás álláspontján van, és részben ennek eredménye az, hogy Ausztriában szinte semmit nem kapni, és a legsötétebb feketekereskedelem virágzik, amelyből sem a népnek, sem az országnak, sem a termelésnek nincsen haszna. Ha pl. a felszabadulás után nem választottuk volna céltudatosan az utat a baromfi legteljesebb szabadkereskedelme mellett, ma nem lenne viszonylag bőven a baromfi s viszonylag olcsó tojás. Ha ez év tavaszán nem szabadítottuk volna fel a burgonyát, a zöldséget, a következő idényben, ami már itt van előttünk, nem lenne bőven se burgonyánk, se zöldségünk. Igaz, hogy ma még ez drága, a burgonya is, és a zöldség is drága, de a céltudatos politika eredményeképpen már eleve állítható, hogy ez év tavaszán a zöldség és később a burgonya kielégítő mennyiségben fog a fogyasztók rendelkezésére állni. És akik ma még ezen a téren is a kötött gazdálkodást kívánják zöldségben, burgonyában, már a legközelebbi hetekben látni fogják, hogy a probléma nem az lesz, hogy legyén zöldség, hanem az, hogy a többtermelés révén adódó mennyiségeket miként értékesítsük külföldön vagy konzerváljuk belföldön. A kötött gazdálkodás és a szabad gazdálkodás terén ezért nagyon fontos, hogy mindig megtaláljuk a helyes utat és a nagy célok jegyében rugalmasan alkalmazzuk a lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik, hogy az áru a termelőtől a fogyasztóig a lehető legolcsóbb úton jusson el. Alapelv kell hogy legyen: szigorú kötött gazdálkodás az alapanyagokban, a hiánycikkekben, tervszerű ipari, mezőgazdasági és pénzpolitika, de amíg a mai gazdasági rendszerben élünk, használjuk fel mindazokat a lehetőségeket, amelyek segítségével az ország és népünk életszínvonalát leggyorsabban tudjuk legmagasabbra emelni. Vas Zoltán Fogalmazvány. - UMKL GF XIV. 1-b. 1947-2998. A géppel írt szövegben számos toldás, törlés stb. van, Vas Zoltán kézírásával. Ezeket nem jeleztük, hanem a javított szöveget közöltük. Eredeti aláírással ellátott volta ellenére fogalmazványnak minősül az irat, mert nincs utalás arra, hogy továbbításra került. 66/A Budapest, 1947. április 23. KOSZÉR NÁNDOR KERESKEDELEM- ÉS SZÖVETKEZETÜGYI ÁLLAMTITKÁR ÁTIRATA A GAZDASÁGI FŐTANÁCSHOZ AZ UTÁNPÓTLÁSI ÁRAK KÉRDÉSÉBEN A magyar kereskedelem problémáinak vizsgálata során kétségtelenül megállapítható, hogy a súlyos terhek és a gazdasági életben általánosan észlelhető vásárlási készség hiánya következtében fennmaradásukért súlyos küzdelmet folytató kereskedelmünk egyetemességének egyik legkomolyabb sérelme az utánpótlási árak terén életben levő rendszer.