Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)

II. Kereskedelempolitika a stabilizáció után és a fordulat évében

RÉSZLET AZ IKART 1947. MÁRCIUS 27-1 IGAZGATÓSÁGI ÜLÉSÉN FELVETT JEGYZŐKÖNYVBŐL: JELENTÉS AZ IKART-NAK A NIK KÖZPONTI KERESKEDELMI SZERVEKÉNT VALÓ MEGBÍZATÁSÁRÓL Kósa ig. tag elnök felhívására felolvassa a tárgysorozat 3. pontjával kapcsolatos jelentését: „Az IKART megbízást kapott az Iparügyi Minisztériumtól a Nehézipari Központba tömörült nehézipari vállalatok gyártmányai központi eladásának megszervezésére. Ezen vállalatok egyike a MÁVAG, melynek kereskedelmi képviseleteként az IKART már eddig is működött.

1 Az új feladat, melyet az IKART kapott, távolról sem jelenti eddigi tevékenységének csupán mennyiségileg való falszaporítását, hanem ennél sokkal többet, éspedig gyökeresen új szempontoknak a kereskedelmi tevékenységben való alkalmazását. A deficit eltüntetése és az üzemeknek lukratíwá tétele érdekében az igen különböző gyártmányok piaci elhelyezésénél a legrugalmasabb üzletpolitikát kell alkalmazni, mely illeszkedik az illető gyártmány anyagellátási és gyártási lehetőségeihez, az árkalkulációhoz, a vevőkör pénzügyi teherbírásához, a bel- és külföldi konkurrenciához és általában mindazon adottságokhoz, melyek ezen a heterogén területen sablonos módszerek alkalmazását kizárják. Mindjárt kezdetben meg volt állapítható, hogy az eladás azonnali központosítása csak a gyártmányok egy részénél látszik célszerűnek: a kommerc jellegű áruknál, melyekre legjellemzőbb az a meghatározás, hogy a sorozatos gyártás általában megelőzi az eladást. Ezzel szemben állnak az egyedi gyártmányok, melyeknél a műszaki előkészítést igénylő eladás előzi meg a legyártást. Ezen utóbbi csoportnál kategóriánként kell megvizsgálni, hogy az eladás központosítása kívánatos-e és ha igen, milyen mértékben. Az üzletpolitika belföldi viszonylatban különböző lesz aszerint, hogy monopolisztikus jellegű cikkekről van-e szó, vagy pedig konkurrenciával kell-e számolni. Mindenképpen fontos, megbízható árkalkuláció kialakítása után, a termelési költségek leszorítása, mert e nélkül számottevő export sem a mai, sem pedig a jövőben előreláthatólag egyre szélesebb világkonkurrencia mellett nem remélhető. Az IKART új szervezetét a csatolt táblázat tünteti fel.

2 Az IKART a vezérigazgató irányítása mellett a következő osztályokból áll: NIK-beszerzés, NIK-eladás, IKARTkereskedelmi osztály, IKART ipari osztály és az adminisztráció. Mint különálló kisebb egységek, közvetlenül a vezérigazgatónak vannak alárendelve: az ellenőrzési, jogügyi és propagandaosztály. A NIK-beszerzéssel jelenleg az ÁKVESZ

3 foglalkozik, mely egész szervezetével beolvad az IKART-ba. A NIK-vállalatok egymástól való beszerzéseinek, valamint a külső beszerzéseknek az eladási organizációval való célszerű összehangolása kidolgozás alatt van. A NIK-eladás megszervezése folyamán az előbb kifejtettek alapján a következő