Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)
II. Kereskedelempolitika a stabilizáció után és a fordulat évében
kommerc-cikkek eladási osztályai kezdték meg működésüket: .. . 4 Az egyes cikkek eladásának központi irányításához nélkülözhetetlen az érdekelt gyárak jelenlegi eladási szerveivel való szoros együttműködés, melyet minden gyárral egy-egy összekötő beállítása lesz hivatva biztosítani. Máris működik az autóosztály, mely a Rába és MÁVAG autógyártmányait adja el és sorrendben következnek az öntvények és kovácsolt darabok, valamint a szerszámgépek és gépi szerszámok központi eladási osztályának beszervezése. ... 5 Elnök: megállapítja, hogy az igazgatóság a jelentést tudomásul veszi. Másolat. - UMKL IKART 1947-1. t. Az ülés teljes tárgysorozata a következő volt: 1. Az 1947. március 10-i rendkívüli közgyűlés határozatainak bejelentése és az igazgatóság elnökének megválasztása; 2. Beszámoló az IKART 1946. évi működéséről; 3. A közölt rész: Jelentés... stb.; 4. Személyi kérdések. 1 Az Iparművek Képviselete Állami Érdekű Rt. az állam tulajdonában levő Magyar Állami Vagon és Gépgyár kereskedelmi képviselete volt, kormánymegbízás alapján a jóvátételi szállítások lebonyolításával foglalkozott. A Nehézipari Központ megalakulása után megbízást kapott az állami kezelésbe került nehézipari művek értékesítési munkájának irányítására. 2 A táblázat megtalálható az ügyiratban. 3 Az ÁKVESZ az Iparügyi Minisztériumban működött beszerzési csoportból alakult át a NIKvállalatok közös anyagbeszerzési szervévé, azonban mint üyen tevékenységet folytató „bizományos", cégbejegyzése nem történt meg és nem volt jogi személy. Működését 1947 nyaráig folytatta, amikor a Művek bel- és külföldi anyagbeszerzését az IKART vette át. 4 Az eladási osztályok felsorolását kihagytuk. 5 A kihagyott részben a jelentés a „régi" IKART tevékenységéről számol be. 63 Budapest, 1947. április 11. A GAZDASÁGI FŐTANÁCS TITKÁRSÁGÁNAK ELŐTERJESZTÉSE A FŐTANÁCS ÜLÉSÉRE AZ ÁRMEGÁLLAPÍTÁSOK KORLÁTOZÁSÁRÓL A Közellátási Minisztérium, az Iparügyi Minisztérium, illetőleg az Anyag- és Árhivatal ármegállapításai hovatovább mind erőteljesebben nyúlnak bele az elsőrendű cikkeknek nem minősülő áruk forgalmi árának kialakulásába. A stabilizáció első hónapjaiban ezen részletekbe vágó ármegállapításokra feltétlenül szükség volt, a forint megszilárdulásával és az anyagellátás javulásával azonban ezek az ármegállapítások mindinkább vesztettek jelentőségükből, sőt feleslegessé váltak. Az említett ármegállapítások szükségtelenek, egyrészt mert ezen árak ellenőrzése a gyakorlatban nehezen valósítható meg, másrészt mert ezen részletekbe menő ármegállapításokkal a kormányzat akaratlanul is egy ártrösztöt alakít ki önmaga ellen. A megállapított árakat ugyanis a keres-
