Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)

II. Kereskedelempolitika a stabilizáció után és a fordulat évében

oly kereskedők részére, akikről tudják, hogy nem takarózhatnak az uzsora kifogásaival. Ilyenformán a két törvény valójában nem előny, hanem hátrány a bejegyzést elmulasztó kereskedőre nézve, mert ezzel tulajdonképpen csaknem teljesen kizárja magát a hiteligénybe-vevés lehetőségének előnyeiből. Ha viszont bejegyzi magát, akkor szabad prédává válik. A fenti elveknek megfelelően, olyan jogszabály kiadását vélem szükségesnek, amely az 1877. évi kereskedelmi törvény és az 1932. évi uzsoratörvény vonatkozó paragrafusát hatályon kívül helyezi, és a kamatkorlátozó intézkedéseket minden hitelt igénybevevőre egyformán terjeszti ki. Ez felel meg a demokratikus gazdaság politikájának, mert amint az árkorlátozó intézkedések nem tesznek lényegesebb kivételt formalitások szerint az árukat igénybevevők számára, úgy ugyanezt az elvet alkalmazhatjuk a pénzre, mint árura is. Amennyire elismerendő is, hogy a bankok betétgyűjtő és hitelnyújtó feladata fontos a nemzetgazdaság számára, éppen úgy megállapítható az is, hogy ennek a funkciónak nem tudnak akkor eleget tenni, ha egyrészt a betétest kizsákmányolják alacsony betétkamattal és a hozzájuk hitelért fordulókat kiuzsorázzák, amit becsületes haszonnal dolgozó vállalat nem tud bekalkulálni a hivatalosan megállapított árakba. A bankforgalomnak aránylagosan szűk volta miatt éppen a bankok érdekében valónak tartom, hogy a kamatkorlátozás következtében előálló regie-hiányukat széles körű betétgyűjtési akcióval ellensúlyozzák. A hároméves tervünk pénzintézeti feladatainak megoldása érdekében szükségünk van arra, hogy a bankhitel nemcsak a spekulánsoknak legyen hozzáférhető, mert jelenleg az a helyzet, hogy szolid ipari vagy kereskedelmi vállalkozó nem veheti igénybe a 30-40 %-os vagy ennél magasabb kamatozású pénzt. A terv kezdeti időpontjára, augusztus l-re, már olyan helyzetet kell teremteni, amely a bankokat a betétgyűjtés forszírozására készteti. Mellékelten csatolom a jogászainkkal átbeszélt azon rendelettervezet szövegét, amely hatályon kívül helyezi az uzsoraszabadságot biztosító elavult törvényeinket. Az Országos Hitelügyi Tanács összetételére és hivatkozott határozatának létrehozatala körüli eseményeket f. é. február 24-i jelentésemben már ismertettem. Markovits Jenő Belső ügyviteli irat. - UMKL GF XIV. 1-a. 1947-3306. (4857.) 1 24 940/1946. ME sz. rendelet az Országos Hitelügyi Tanács 1/1946. sz. határozatának közzététele tárgyában. (MK 1947/2.)