Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)

II. Kereskedelempolitika a stabilizáció után és a fordulat évében

óta tartó „haszonkulcsemelési rohamra" utalni. Felszabadítás esetén a fontosabb iparcikkeknél és különösen az élelmiszereknél okvetlenül áremelkedés következik be. Végül tisztelettel megjegyezzük azt, hogy az előbbiekből kitűnően a felszabadítás tehát úgy anyag-, mint árvonalon csak cikkenként történt gondos mérlegelés után látszik veszélytelennek, és csak fokozatos munkával, hosszabb idő alatt valósítható meg. Az eddigi anyaggazdálkodási és árrendeleteket figyelembe nem vevő generális felszabadítás a cikkek tervezett körére súlyos zavarokat támasztana, árpolitikai vonalon pedig olyan árkilengéseket idézne elő, amelyek mellett sem a tervezett munkát elvégezni nem lehetne, sem pedig az árszabályozás problémái nem csökkennének. Olvashatatlan aláírás Tisztázat. - UMKL GF XIV./1-b. 1947-2913. 1 A feljegyzés itt következő része felsorolja azokat a cikkeket, amelyek „a GF elgondolásainak megfelelően felszabadítandók az Anyag- és Árhivatal intézkedési hatáskörében". 2 Az egyes cikkekhez fűzött észrevételeket - minthogy azok elsősorban ipari-termelési vonatkozásúak - kihagytuk. 61 Budapest, 1947. március 20. A GAZDASÁGI FŐTANÁCS TITKÁRSÁGÁN KÉSZÜLT FELJEGYZÉS A BEJEGYZETT KERESKEDŐK HITELÜGYLETEI TEKINTETÉBEN KIVÉTELT MEGÁLLAPÍTÓ JOGSZABÁLY HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSÉRŐL Az Országos Hitelügyi Tanács 1946. november 6-i ülésén oly értelmű határozatot hozott, hogy a bejegyzett kereskedők egymás közti ügyletei, amelyek alatt lényegében a bankok által a vállalatoknak adott kölcsönt értik, nem esnek kamatkorlátozó intézkedések hatálya alá. Ezen határozat az 1947. január 3-i Magyar Közlönyben jelent meg és lépett hatályba.

1 A bankok ezen határozat alapján kihasználták a hozzájuk hiteligénnyel fordulókat, és a törvényesen megállapított 12 % kamaton felül, különböző címeken olyan kamat-, illetve jutaléktételeket számítanak fel, amelyek 24-30, egyes esetekben 40-50% évi kamatnak felelnek meg. A vidéki pénzintézetek egész évi, 360 %-ig terjedő kamatot számítanak fel kisiparos és kiskereskedő ügyfeleiknek, sőt a gazdáknak is. A magyar bankszervezet kamatfelszámításait revizoraink megállapításain keresztül átvizsgáltam, és f. é. február 18-án teljes részletességgel felterjesztettem Rácz Jenő pénzügyminiszterhez. A felterjesztés másolatát csatolom. A budapesti nagybankok közül például felhozom a Kereskedelmi Bank évi 30 %-os,