Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

1947 IV. A NEVELŐKÉPZÉS REFORMJÁNAK KÉRDÉSEI

Kisíarcsa, 1947. június 7. A VILÁGNÉZETI TANFOLYAM KERETÉBEN A KISTARCSAI ÁLLAMI ISKOLÁBAN TARTOTT KÖRZETI ÉRTEKEZLET JEGYZŐKÖNYVE Jegyzőkönyv felvéve Kistarcsán, 1947. évi június hó 7-én az állami iskolában, Kovács Dénes körzeti isk. felügyelő elnöklete alatt tartott VI. világnézeti tanfolyamról. Jelen vannak a körzetbe tartozó tantestületek tagjai. Tárgy: A nevelés régi és új eszményei. A magy. VKM 91 291/1946. III. sz. körrendeletére, Kis Sándor vázlatának figyelembevételével feldolgozta és előadta Kovács József csömöri r. k. ált. isk. tanító. Elnök üdvözli a megjelenteket, a jegyzőkönyv vezetésére Csizmadia László csömöri evang. kántortanítót, hitelesítésére Dömötör Gyula és Koltai Ilona csömöri evang. ált. isk. tanítókat, majd az előadás megtartására Kovács József előadót kéri fel, kinek előadása az alábbiakban foglalható össze: „Mi volt a nevelés régen, mi most és mi lesz a jövőben? A társadalmi harcnak egyik eszköze. Nemes harcot vívunk mi nevelők, hogy a társadalmat nemesebb, tökéletesebb eszmények felé irányítsuk. A társadalmi törvények történeti fejlődésével csak a nevelés módjai változnak. Vizsgáljuk most időrendben a legfőbb nevelési eszményeket! Platón »Az állam«-ról írt műve szerint a tökéletes nevelési eszmék teljes megismerése az istenek birtokában van. A keresztény vallásbölcselet hasonlót hirdet az isteni kijelentésről, az igéről. A gyarló emberek értelme csak megközelítheti az igében kifejezett tökéletes eszme értelmét. A dialektikus materializmus tudományos, vitatkozó gondolkodású módszere, a megfigyelt s történelmi tapasztalatokon nyugvó anyagi élő és élettelen világ fejlődésének vizsgálatából indul ki. A munka eszményét állítja előtérbe tudományos alapon. A munkán keresztül látja és hiszi a közeledést a tökéletesség és boldogság felé. Vonjunk most e világnézetek közt párhuzamot. Úgy a platói, mint a krisztusi és tudományos, szociális világnézet a tökéletesebb, a jobb felé való fejlődés elvét vallja a nevelésben, mind a három hisz abban, hogy a boldogság, ha nem tökéletesen is, elérhető itt a földön. De egyik sem állította és nem állítja, hogy a tökéletességet maradéktalanul meg is valósította. A kereszténység Szent-Ágoston-i mindig megújhodni elve és a dialektikus materializmus vitatkozó, a fejlődés folyamán mindig változó elve lényegében azonos fogalmak. Nincs igazuk tehát a történelmi fejlődést tudatosan vagy tudat alatt figyelembe nem vevőknek, hogy a marxizmus, amely a tudományos és vitatkozó elmélet elvét vallja, elveti az erkölcsi törvényeket. Erkölcs nélkül nincs emberi társadalom, el nem képzelhető. Az erkölcs egyetemes, minden állam talpköve a tiszta erkölcs. Vádolják