Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

1947 IV. A NEVELŐKÉPZÉS REFORMJÁNAK KÉRDÉSEI

24 millió forintot. Eredeti javaslatunk szerint 1947 szeptemberére hat, 3-3 párhuza­mos osztállyal működő' főiskolát kellene felállítani. Ezzel egyidejűleg a VKM gon­doskodhatott volna a mai tanítóképzők első évfolyamainak megszüntetéséről. Mivel a VKM részéről sokszori figyelmeztetésünk és cikkeink ellenére hónapok múltak el cselekvés nélkül, felvetődik a kérdés, mi menthető meg ma eredeti állásfoglalásunk­ból. Álláspontunk a következő'. 1. Semmiképpen nem járulhatunk hozzá, hogy a főiskolák megnyitását egy évvel elhalasszák, mert a) legalább egy esztendővel az általános iskola nyolcosztályúvá fejlődése után szük­ség van az új iskolatípushoz képzett nevelőkre; b) még egy évfolyammal megszaporodna azoknak a képzőt végzetteknek a száma, akik szakmai továbbképzésre szorulnak; c) még mindig megvan a lehetőség legalább három nevelőképző' főiskola megnyi­tására ; 2. A főiskolák felállításánál két lényeges kérdéssel kell szembenéznünk: a) a költségek, b) tanári kar kérdéseivel. a) A nevelőképzők felállításához és fenntartásához szükséges összegek nem jelen­tősek. Új épületek felállítására nincs szükség. Budapesten, Debrecenben és Szegeden könnyűszerrel találhatunk megfelelő épületeket. A már meglevő berendezési tárgyak és tanítási segédeszközök (pl. a szegedi polgári iskolai tanárképző főiskola, vagy a budai tanítóképző intézet berendezési tárgyai) korszerű kiegészítésére a VKM rend­kívüli kiadásaiból is találhat fedezetet. A tanszemélyzet fizetése szintén nem jelent újabb kiadást, mivel a tanszemélyzet a jelenleg másutt működőkből válogatandó össze. Nagyobb kiadást a korszerűen felszerelt új kollégiumok fenntartása jelentene. Egy-egy kollégium fenntartásának költsége, az Eötvös-kollégium 1937-38-as szám­adatait alapul véve, új könyvtárak felállításával együtt kb. 500 000 forintot jelent. b) Véleményünk szerint a főiskolák tantestületét egyetemi és főiskolai tanárokból, tudósokból, művészekből, továbbá a legkiválóbb tanítóképző intézeti és középiskolai és népiskolai nevelőkből kell összeállítani. Mivel az egyes főiskolákon szükséges tanárok száma 20-25, a három nevelőképző főiskolán 60-75-re lenne szükség. Az említett kategóriákból 60-75 demokratikus, szakmailag jól képzett, neveló'képzésre alkalmas tanár feltétlenül megtalálható. Fentiek alapján javasoljuk, hogy pártunk tartson ki 1947 szeptemberére legalább három nevelőképző főiskola felállításáért, és vizsgálja felül, hogy nem tarthatunk-e ki eredeti álláspontunk mellett és szorgalmazhatjuk-e mind a hat nevelőképző fő­iskola folyó évi megnyitását. 1 Másolat. — UMKL VKM XV-3. 1947. N. A Nevelési ügyosztály iratanyagában található egy keltezés nélküli kimutatás a tanító-tanítónőkép­zőintézetek számáról: Állami tanítóképző intézet 8, állami tanítónőképző intézet 4, állami ének-zenei

Next

/
Thumbnails
Contents