Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

1947 IV. A NEVELŐKÉPZÉS REFORMJÁNAK KÉRDÉSEI

vát, akkor annak súlyát a törvény, a múlt hagyományai, a jelen számbeli viszonyai és a végzett munka érdemét elismerő köztudomású tényezők egyaránt alátámasztják. Ebben a tudatban kérem Miniszter Úr figyelmét arra, hogy bárminő lesz is a tanítóképzés-neveló'képzés terén bevezetendő új mód vagy új rendszer, az egyház a tanítóképzésnek-nevelőképzésnek jogát a maga számára továbbra is kívánja, s hozzá ragaszkodik. Fogadja Miniszter Úr Őszinte tiszteletem nyilvánítását. Mindszenty József hercegprímás, esztergomi érsek Tisztázat. — UMKL VKM XV-36. 1947—855. A miniszter április 21-én küldött válaszában értesítette a hercegprímást, hogy a felsorolt problémákat a törvényjavaslat elkészítése során megfontolás tárgyává fogja tétetni. (Uo.) : • 230 Budapest, 1947. május 8. FELJEGYZÉS A FELSŐFOKÚ NEVELŐKÉPZÉS MEGSZERVEZÉSÉRŐL Az elmúlt hét esztendő alatt lefolyt viták eredményeként a VKM és a Köznevelési Tanács vezetői egyetértenek pártunkkal és a Pedagógus Szakszervezetekkel abban, hogy a tanítóképzés mai formája helyett főiskolai nevelőképzést kell bevezetni. Ennek lényegesebb okai a következők: 1. Az általános iskola bevezetése; 2. a tanítóság állandóan napirenden tartott több évtizedes követelése (lásd az 1928-as III. Tanügyi Kongresszust); 3. Megjegyezzük, hogy a VKM 1945-46-os adatai szerint a tanító(nő)képzó'k száma 59, ebből állami 12 (20%) egyházi 47 (80%) ebből r. k. 34 (57,6%). Ezen a siralmas helyzeten a nevelőképző főiskolák felállításával döntő módon változtatni tudnánk anélkül, hogy frontális támadást kellene indítanunk az egyházak ellen. Pártunk és a Pedagógus Szakszervezet javaslata szerint a szükséges nevelőképző főiskolákat (számuk kb. 15) három év alatt kell felállítani. A hároméves terv a főiskolák és a hozzá tartozó kollégiumok felállítására és fenntartására elő is irányzott