Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)
1947 IV. A NEVELŐKÉPZÉS REFORMJÁNAK KÉRDÉSEI
lépésével a tanárvizsgálatok is egyetemi vizsgálatnak számítanak, és kívánatosnak tartaná, ha a gimnáziumi tanárok legalább egyik szaktárgyukból elérnének egy, a mai doktorátussal egyenlő' értékű tudományos fokozatot. Amennyiben az egyetemek a doktorátus tekintélyét emelni akarnák - ami kívánatos - akko új fokozat bevezetését javasolja a Tanács, melynek feltétele a tudományok összefüggésben való áttekintése és egy részletproblémának tüzetes, de önálló kutatás alapján elért, új eredményt még nem kívánó feldolgozása. A Tanácsnál ebben a tárgyban folytatott megbeszélések ahhoz az eredményhez vezettek, hogy a második év végén leteendő vizsgálatot - a mai alapvizsgálat - a fent említett tudományos fokozat elővizsgálatának tekintené az egyetem, a negyedik év végén leteendő második vizsgálat - a mai szakvizsgálat - pedig a tudományos fokozat odaítéléséről döntene, egyben feltétele lenne az oklevél elnyerésének és a gyakorlógimnáziumba való jelentkezésnek. Felmerült az a terv is, hogy a bölcsészeti kar az ötödik évre is kívánja meg a hallgatótól szaktudományainak művelését, természetesen csak olyan korlátolt óraszámban, amely a gyakorlóiskolai munkát és a tanítással kapcsolatos egyéb tevékenységeit és elfoglaltságait nem hátráltatná. Ez a körülmény, amennyire figyelemre méltónak látszik első tekintetre, két nagy nehézséget jelentene. Az egyik az, hogy a pedagógiai és filozófia-pszichológiai tárgyakból föltétlenül kívánatos pedagógiai vizsgálat időpontja így összeesnék a szaktárgyakból való vizsgálattal, a másik, hogy a gyakorlógimnázium és egyetem olyan bonyolult órarendi összefüggésbe kerülnének, amely nem válnék az oktatás előnyére. Az kétségtelennek látszik, hogy mind a szaktárgyakból, mind a pedagógiai tárgyakból külön vizsgálatra van szükség. Vitathatatlannak tartja a Tanács azt is, hogy a gyakorlóiskoláknak teljes iskoláknak kell lenniök, hogy az általános iskolai tanítók és a gimnáziumi tanárok mind anyagban, mind módszerben, mind a gyermek- és ifjúságtanulmány terén áttekinthessék a nevelési problémák összességét. A fentieket még azzal kell kiegészíteni, hogy mind a tárgyalások folyamán szóbelileg, mind írásban számos olyan felszólalás hangzott el, amely a részletekre vonatkozik. A Tanács elnöksége, minthogy Miniszter Úrnak először a javaslat egészére vonatkozóan kell döntését meghoznia, ezeket a részleteket nem dolgozta bele mostani tervezetébe. De más okokból is kívánatosnak látszik, hogy az egyetemek a nevelőképzéssel foglalkozó országos bizottsággal együtt állapodjanak meg az új szervezetben és szabályzatokban. A Tanács természetesen továbbra is készséggel bocsátja Miniszter Úr rendelkezésére tapasztalatait és eddigi munkálatai eredményeit. Kérem, fogadja Miniszter Úr mély tiszteletem nyilvánítását. Sík Sándor ügyv. alelnök Tisztázat. — UMKL VKM III. 1947—30 743. 1 A kihagyott rész „I. Előzmények" címmel a felszabadulás előtti nevelőképzés történetét vázolja.