Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

1947 IV. A NEVELŐKÉPZÉS REFORMJÁNAK KÉRDÉSEI

ELŐADÓI FELJEGYZÉS A TANÍTÓKÉPZŐK ÉS LÍCEUMOK KÉRDÉSEIRŐL, A NEVELÉSI ÜGYOSZTÁLYON TARTOTT ÉRTEKEZLETRŐL 1948. február hó 19-én délelőtt 11 órakor értekezlet volt a III. főosztályon a tanítóképzők (líceumok) időszerű kérdéseiről. Jelen voltak: dr. Baróti Dezső miniszteri tanácsos, a III. főosztály vezetője, dr. Gyalmos János miniszteri osztálytanácsos, a III/2. ügyosztály vezetője, dr. Faragó László egyetemi magántanár, a budapesti áll. Pedagógiai Főiskola mb. igazgatója, dr. Mérei Ferenc, a székesfővárosi Lélektani Intézet igazgatója, Rozsondai Zoltán miniszteri osztálytanácsos, az V/2, ügyosztály vezetője és dr. Vincze Sándor miniszteri titkár, a III/1. ügyosztályon a tanítóképzői ügyek előadója. Az értekezlet sorra vette a tanítóképzők időszerű kérdéseit, és mindenre kiterjedő megvitatás után az alábbi javaslatokat terjeszti elő: I. A nagyszámú állástalan okleveles tanítóra való tekintettel, továbbá a pedagógiai főiskolák fokozatos kiépülése miatt a tanítóképzés jelenlegi, sok szempontból elavult rendje tovább nem tartható fenn. Ezért a tanító(nő)képzó'k (líceumok) I. osztályát az 1948-49. iskolai évtől kezdve szüneteltetni kell. II. A tanító(nő)képző (líceum) [I—III. osztálya ősztől kezdve a gimnázium óra-, illetőleg tantervéhez hasonló tantervvel folytatja működését. Ezeknek az osztályoknak a tanulói a IV. év végén mindannyian líceumi érettségit tesznek. III. A tanító(nő)képző IV-V. osztályainak tanulói az eddigi rend szerint fejezik be tanulmányaikat, illetőleg szerzik meg tanítói oklevelüket. IV. A nagyszámú felekezeti intézetre való tekintettel kívánatos az általános iskolai tanárképzésről szóló törvényjavaslatot (kormányrendeletet) mielőbb elkészíttetni és törvényerőre emeltetni. V. Addig is, amíg az általános iskolai tanárképzést jogszabállyal rendeztetik, külön jogszabállyal kell megszabni, kik taníthatnak az általános iskolákban. A III. pontban foglaltakra való tekintettel ki kellene mondani azt is, hogy az 1949 után szerzett tanítói oklevél általános iskolában való tanításra nem jogosít. VI. Az állami tanító(no)képzők (líceumok) I. osztályával kapasolatban az 1948-49. tanévre vonatkozólag az értekezlet az alábbiakat javasolja: 1. A bajai intézet I. osztálya Ősszel állami gimnáziumként folytatja működését. Erre az átalakításra a város sajátos viszonyai miatt van feltétlenül szükség, minthogy ott jelenleg csak felekezeti gimnázium van. 2. A budapesti XII. kerületi állami tanítóképző ősztől fogva állami gimnáziumként működik, minthogy a közelben ilyen iskola jelenleg nincsen. 3. A budapesti II. kerületi tanítónőképző ősztől kezdve szünetelő I. osztálya helyébe