Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

BEVEZETŐ

lését is. Törekvésünk az volt, hogy elsősorban az állami oktatáspolitikai célkitűzéseket, s ezek gyakorlati megvalósulásának folyamatát mutassuk be. A koalíciós időszak és a szocialista korszak oktatáspolitikai, iskolaügyi és neveléselméleti kérdéseivel több monográfia és tanulmány foglalkozik. Orbán Sándor monográfiája

1 az egyház és az állam szétválasztását, az iskolák államosítását ismerteti. Az Országos Pedagógiai Intézet kiadásában megjelent „Tanulmányok a népi demokrácia neveléstörténetéből" c. tanulmánykötet

2 a koalíciós időszak és az ötvenes évek művelődéspolitikai, iskolaszervezeti kérdéseit és a neveléstudományok fejlődését tárgyalja. Simon Gyula és Szarka József közös monográfiája

3 elsőként nyújt átfogó áttekintést a magyar népi demokrácia nevelésügyéről az 19451965-ös évek közötti időszakra vonatkozóan. A szerzők részletesen elemzik a koalíciós időszak és a szocialista korszak köznevelési célkitűzéseit, a nevelés és az oktatás elméletének fejlődését, az iskolaszervezet reformját és fejlődését. A hazánk felszabadulásának 20. évfordulójára megjelent neveléstörténeti tanulmánygyűjtemény

4 szerzői kollektívája olyan fontos kérdések feldolgozását végezte el, mint a nevelés és oktatás elméletének fejlődése, az ifjúsági szervezetek nevelőmunkája, a szülői munkaközösségek szerepe, a NÉKOSZ-mozgalom nevelési törekvései, az óvodai, általános iskolai és középiskolai nevelőképzés fejlődése, a pedagógusok átképzésének és továbbképzésének története. Dr. Horváth Márton monográfiája-"' a koalíciós időszakra vonatkozóan átfogóan vizsgálja a népi demokrácia iskolarendszerének tartalmi és szervezeti kérdéseit, vizsgálja az oktatásügy állami irányításának történetét, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium szervezetét, az általános iskola megszervezését, a középfokú oktatás, a dolgozók iskolái, a nevelőképzés szervezeti és tartalmi kérdéseit, a pedagógusok szakszervezetének szerepét az oktatásügy demokratikus átalakításában. Ezek az úttörő munkák alapvető jelentőségűek a koalíciós időszak iskolapolitikájának marxista megítélése szempontjából. Az értékes, átfogó feldolgozások és tanulmányok mellett azonban szükségesnek látszott egy olyan forrásgyűjtemény megjelentetése, amely az eddig megrajzolt összképet teljesebbé, hitelesebbé teheti. Meg kell jegyeznünk, hogy a nagy tömegű iratanyagnak csak egészen kis része kerülhetett közlésre, mégis úgy gondoljuk, hogy válogatásunk alapján az olvasó bepillantást nyerhet abba a forradalmi harcba, amely az új iskola létrehozásáért kibontakozott. A bevezetőben részint a válogatás, a szerkesztés, részint a neveléstörténeti folyamat bemutatásának szempontjából kiemelünk néhány törvényszerűséget, jellegzetességet. Adatok az egységes alapfokú oktatás hazai előtörténetéhez A társadalmi forradalmak szerves velejárója a megdöntött uralkodó osztályok kulturális monopóliumának megszüntetése. Már a klasszikus polgári demokratikus forradalmak is az oktatás gyökeres megváltoztatását hozták magukkal. Gondoljunk