Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

BEVEZETŐ

TÁJÉKOZTATÓ A DOKUMENTUMKÖTET HASZNÁLATÁHOZ A közölt iratok a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium iratanyagára épülnek. Elsősorban az Altalános iskolai ügyosztály, a Nevelési ügyosztály, a Gimnáziumi ügyosztály, valamint az Elnöki osztály anyagára. Kiegészítő kutatásokat végeztünk a Gazdasági Főtanács, ill. a Földművelésügyi Minisztérium iratanyagában is. Néhány esetben úgy láttuk, szükséges kiegészíteni az iratanyagot a „Magyar Közlöny "-ben és a „Köznevelés "-ben megjelent egykori rendeletekkel, valamint néhány korabeli sajtóanyaggal. A dokumentumok közlésénél az időrendi és tematikai elvet együttesen alkalmaztuk. Minthogy a közoktatási reform végrehajtása több éves folyamat volt - amelynek kezdetei 1945 tavaszára estek s az iskolák 1948-ban bekövetkezett államosításával tetőzött -, úgy láttuk célszerűnek, hogy időrenden belül tematikai csoportokba rendezzük a dokumentumokat. Ezzel segítjük az olvasót abban, hogy az adott időszak fő kérdéseit folyamatában tudja áttekinteni. A csoportosítás ezért nem évről évre áthúzódó, hanem minden évben az éppen adódó - lehet, hogy ismétlődő problémákat jelzi. A tematikus egységeken belül lehetőleg szoros időrendet alkalmaztunk. Az egy ügyre vonatkozó iratokat nem szakítottuk el egymástól, hanem A-B-C stb. betűkkel jelöltük. A forrásanyagot általában teljes terjedelmében közöljük. Néhány esetben - elsősorban terjedelmi okokból - elhagytuk a kevésbé fontos részleteket. A kihagyást mindenkor jeleztük és lábjegyzetben megmondtuk, hogy mit tartalmaz a kihagyott rész. A dokumentumcímekben feltüntettük az irat szerzőjét vagy küldőjét, valamint az irat tárgyát. A címzett tekintetében azonban kétféle megoldást alkalmaztunk: 1. Figyelembe vettük azt a körülményt, hogy az iratok jelentős része a VKM fondjához tartozik és a beadványok címzettje az egykorú államigazgatási gyakorlat szerint annak vezetője, a miniszter volt. Ilyen esetekben nem tüntettük fel a címzettet. Ettől az eljárástól két esetben tértünk el: a) az egyházaktól érkezett iratok esetében, b) a VKM fondjában külön állagot képező Ortutay Gyula miniszter iratanyagánál. (Az itt található iratok - személy szerint hozzá címzett beadványok lévén - címzettjét minden esetben feltüntettük.) 2. Megjelöltük a címzettet minden olyan esetben, ha az nem a Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium volt. Az iratanyag lelőhelyét szokás szerint a szöveg után közölt „legenda" adja meg. A legendában közöljük a jelzetet - vagyis az iratot ŐrzŐ intézmény rövidített nevét