Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

BEVEZETŐ

BEVEZETŐ E kötet célja, hogy dokumentálja azt a fordulatot, amely közoktatásügyünkben hazánk felszabadulásával bekövetkezett, valamint, hogy hozzájáruljon a felszabadulás után megvalósított közoktatási reform történetének kutatásához, az iskolapolitikára, valamint a legfontosabb szervezeti intézkedésekre vonatkozó forrásanyagok bemutatásával. A koalíció első éveiben az oktatásügy demokratikus átalakításáért folytatott harc legfontosabb láncszeme az egységes alapfokú oktatás szervezeti kereteinek kialakítása, a „kulturális földosztás", az oktatásügy államosításának előkészítése volt. E történelmi feladat végrehajtása számos alapvető és átmeneti intézkedést igényelt. Az iskolarendszer osztályjellegét kifejező iskolatípusok megszüntetése mellett gondoskodni kellett a felnőtt dolgozók kulturálisan elmaradott részének képzéséről, fel kellett számolni a népoktatás évszázados elmaradottságát. Az iskolák egységes állami irányításának biztosításáért vívott küzdelem során fel kellett szabadítani a pedagógusokat a partikuláris, felekezeti érdekeket követő egyházi iskolafenntartó hatóságok hatalma alól és gondoskodni kellett demokratikus szellemű átképzésükről. Már a reformok végrehajtása előtt meg kellett újítani az iskolák szellemét, kiiktatva az oktatásból a fasiszta mételyt, a sovinizmus mérgét, s meg kellett alapozni az állampolgári öntudattal, a munka megbecsülésével, a közösségi szellemmel összefüggő igazi hazafiságot. A reformintézkedésekkel párhuzamosan emelni kellett az oktatás színvonalát, megtörve az idealista szemlélet egyeduralmát és előkészítve a talajt a marxista alapokon álló oktatás számára. E fontos feladatok végrehajtásának motorja a Magyar Kommunista Párt és az irányítása alatt álló Pedagógus Szakszervezet volt. A reformintézkedések megvalósításáért vívott küzdelemben a párt támaszkodott a haladó szellemű pedagógusokra, a baloldaliak aktivitására, a baloldali pártokban tömörült haladó értelmiség együttműködésére. Forráskiadványunkban ezt, az iskolarendszer demokratizálásáért folytatott küzdelmet igyekszünk bemutatni. Válogatásunk középpontjában az alapfokú oktatás, az általános iskola megteremtése áll. Az adott időszak leglényegesebb kérdése a „zsákutcás" iskolarendszer felszámolása volt, s ebben népi demokratikus forradalmunk iskolapolitikájának első nagy vívmánya, az általános iskola létrehozása központi szerepet kapott. Ennek az iskolának a kiépítése hatással volt más iskolafajták alakulására is. Terjedelmi okok miatt nem vállalkozhattunk a közép- és felsőfokú oktatás kérdéseinek részletes bemutatására, s ugyanezen okból voltunk kénytelenek mellőzni az új iskolatípus tartalmi kérdéseit bemutató dokumentumok nagyobb számú köz-