Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)
BEVEZETŐ
alapműveltséget, ezzel együtt a továbbtanulás minden irányára való felkészítést hangsúlyozza. Az oktatási anyag tartalmának demokratizálása a fasiszta métely kiirtását jelentette, de természetesen még nem tartalmazhatta a szocialista nevelés és a következetes természettudományos világnézet kialakításának a követelményeit. Ortutay Gyula 1947-ben a koalíciós idó'szak nevelési és oktatási célkitűzéseinek lényegét abban látta, hogy „a magyar koalíciós demokráciában a marxista és a nem marxista meggyőződésű magyarság számára melyek azok a nevelői eszmények, amelyek hosszú távon is alkalmasak egy nevelői rendszer, nevelési teleológia, értékrendszer kialakítása számára .. ." Szerinte a magyar demokrácia a maga politikai uralmi rendszerét valóban a dolgozók társadalmi osztályaira kívánja építeni, „jellemző vonásának azt tekinti, hogy az államvezetés, a teljes hatalmi apparátus a dolgozó osztályok kezébe kerüljön, parasztokéba, munkásokéba, s e két dolgozó osztállyal együttműködni akaró, majdan belőle kinövő értelmiségébe . . . Ennek az alapgondolatnak jelentkeznie kell köznevelésünkben is, ennek kell megadni nevelésünk alapértékét. . . Mi azt akarjuk, hogy a magyar műveltség az egész nép számára adja meg a művelődés és a felemelkedés minden lehetőségét. Egész iskolaszervezetünket úgy akarjuk átalakítani, hogy az minden növendék számára alapjaiban egységes műveltséget adjon és mégis differenciált lehetőséget. Ennek a követelménynek a megvalósítására vállalkozik az általános iskola . . .,, 162 Az általános iskolai tanterv 163 megjelenése jelentős eseménye volt a magyar közoktatásügy demokratizálásának. Egységesen magas színvonalú, korszerű műveltség nyújtását írta elő minden tanuló számára. Jelentősen növelte például a természettudományos tárgyak óraszámát. Amíg a népiskolában a természeti és gazdasági ismeretek óraszáma 7, a gimnáziumok megfelelő osztályaiban 10, az általános iskolában 14 óra volt. Az erkölcs, a történelem és az ember élete tantárgyak tanításában jelentős szerepe volt a szabad beszélgetésnek. A gyakorlati életre való felkészítés szempontjait is több tantárgyban biztosítani kívánta. Annak bevezetésével, hogy egyes tantárgyak választhatókká lettek, megkísérelte a tanulók egyéni hajlamait, képességeit figyelembe venni, és megpróbált alkalmazkodni a helyi lehetőségekhez, szükségletekhez. Ez a tanterv célkitűzéseiben még nem tartalmazta a szocialista ember nevelését. Az előző tantervekkel szemben azonban fordulatot jelentett a tekintetben, hogy következetesen kirostálta a tananyagból a fasiszta, soviniszta szellemű részeket. A természettudományos jellegű ismeretek arányainak jelentős növelése ellenére voltak hiányosságai a tantervnek, pl. még a természettudományos tárgyak oktatásában is. Számításba kell vennünk ugyanakkor azt is, hogy a következetes természettudományos nevelésnek még nem voltak meg a társadalmi-politikai feltételei. Az egyház ebben az időben nemcsak a hittan kérdésében, hanem a különböző tantárgyak világnézeti vonatkozásainak tekintetében is támadott, kultúrharcot, világnézeti kérdésekben összeütközéseket provokált. A természettudományos tárgyak oktatásában a következetesség a minisztériumban és az Országos Köznevelési Tanácsban kialakult erőviszonyok függvénye is volt. Jellemző erre az a heves vita, amely az ember
