Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

BEVEZETŐ

élete tantárgy kérdésében lezajlott. E tantárgy bevezetésével már kezdettől fogva az volt a törekvés, hogy a tananyag az embert ne a biblikus világkép alapján, a „teremtés koronájaként", hanem az élővilág fejlődésének legmagasabb pontján, a darwini szemlélet alapján mutassa be. „Az ember élete" (VII. osztályos) tankönyv

164 bevezetése ellen Mindszenty hercegprímás személyesen tiltakozott a miniszternél. A könyvet a kinyilatkoztatott hitbe és az erkölcsbe ütközőnek, tudománytalannak nevezte, és közölte, hogy használatát a katolikus iskolákban megtiltotta. Kiss Árpád, az Országos Köznevelési Tanács ügyvezető elnöke a miniszterhez írt válaszában megállapítja, hogy a tankönyv a tudománynak részben egy évszázad óta ismert, részben legújabb eredményeit tartalmazza, így nem tudománytalan és nem erkölcstelen.

165 Az 1946. évi általános iskolai tanterv sajátos problémája volt, hogy az úgynevezett szabadon választható tárgyak, amelyeket az órák 20%-ában tanítottak, az előrehaladás szempontjából nem voltak döntőek.

166 A szabadon választható tárgyak oktatásának személyi és tárgyi feltételeit (műszaki feltételek, gazdasági feltételek, műhelyek, oktatók stb.) nem lehetett az adott időszakban biztosítani, így az érdeklődésnek és az adottságoknak megfelelő választáshoz általában nem volt lehetőség. A vidéki iskolák helyzetét jól példázzák a Bihar megyei tanfelügyelő által összegyűjtött jelentések,

167 amelyek szerint a népiskolákból alakult általános iskolai osztályokban gazdasági és háztartási ismereteket tanítottak a népiskolai tanterv alapján, nyelvtanulásra csak helyenként volt mód. Mint már jeleztük, különálló problémát jelentett a tanterv szabadon választott tárgyai között a latin nyelv szerepeltetése. Az általános iskola V-VIII. osztályaiban heti 4 órában tanított latin nyelv választására tulajdonképpen csak a gimnáziumok mellett megnyílt általános iskolai osztályokban volt mód. Ez növelte azt a látszatot, hogy középiskolai továbbtanulásra tulajdonképpen csak a latint is tanító általános iskolai osztályok készítenek fel. A 6300/1947. VKM számú rendelet ezért az V. osztályban a választható tárgyak közül az 1947/48. tanévtől törölte a latin nyelvet. Egyúttal kimondta, hogy a latin nyelv tudása nem döntő a középiskola első osztályának (a volt V. gimnáziumi osztály) megkezdése szempontjából. Az 1946. évi általános iskolai tanterv fokozatos bevezetése és egyúttal a gimnázium és a polgári iskola I-IV. osztályainak megszűnése az 1948-49. tanévben fejeződött be. Az azonos színvonalú alapfokú oktatás megvalósítása, az általános iskola valóban általánossá tétele azonban ezzel tulajdonképpen csak elkezdődött; a kis létszámú, osztatlan tanyasi és falusi iskolákban a szakrendszerű oktatás feltételeinek megteremtése még további évek hosszú, szívós erőfeszítéseit igényelte. A pedagógusellátottság biztosítása érdekében tett intézkedések Az általános iskola kiépítésének alapfeltétele volt az, hogy a felső tagozatban bevezetésre kerülő szakrendszerű oktatáshoz szükséges pedagóguslétszám biztosítva legyen. Nem kis létszámról volt szó. A VKM Általános iskolai ügyosztálya 1946-ban