Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

BEVEZETŐ

A bevallott célkitűzésben is tehát csak a műveltség „alapelemeit" nyújtotta a dolgozók gyermekeinek, és ez lényegében a felszabadulásig mit sem változott. Az 1940. évi XX. tc. ugyan kimondta a nyolcosztályos népiskola kötelező megvalósítását, ennek végrehajtását azonban főleg csak a városokban kezdték meg. Célkitűzése „a valláserkölcsös nevelés", a „nemzeti művelődés szellemének megfelelő általános és gyakorlati irányú alapműveltség nyújtása" volt.

157 Ez az iskolatípus sem biztosította, hogy a tanulók a tudományok alapjait elsajátítsák, hanem az ellenforradalmi nevelési célok érvényesítésén túl gyakorlati szempontok szerint válogatott a tananyagban. A termelés fejlődésével az elengedhetetlenül szükségessé vált ismeretek és készségek valamivel szélesebb köre került be a tananyagba, de a továbbtanulás szempontjából teljes zsákutcát jelentett ez az iskolaforma is, ebből az iskolából sem vezetett út a középfokú tanintézetekbe, innen csak a tanonciskolába lehetett beiratkozni. A nyolcosztályos népiskola nem tudott az ellenforradalmi rendszerben - részben már a háború miatt sem - kiépülni. Csupán jelentéktelen számú tanuló végzett nyolc népiskolai osztályt. A népiskola 4. osztályára épülő négyosztályos polgári iskola a kispolgárság számára fenntartott iskolatípus volt. A népiskolánál szélesebb körű, de még mindig leszűkített műveltséget nyújtott, a továbbtanulást egyes gyakorlati irányú középfokú iskolákban (líceumban, tanítóképzőben, kereskedelmi, ipari iskolában) tette lehetővé.

158 Az uralkodó osztályok számára fenntartott elméleti irányú középiskola a gimnázium volt, amelynek osztálycélja az uralkodó osztályok művelődési monopóliumának biztosítása volt. Az 1934. évi XI. tc. a gimnázium célját a valláserkölcsi nevelésben, „a magyar művelődés szellemének megfelelő általános műveltség" nyújtásában, továbbá „a nemzeti életben vezető szerepre hivatott értelmiség" egyetemi és más főiskolai tanulmányokra való felkészítésében jelölte meg.

159 A gimnázium óratervében a latin és görög nyelv jelentős súllyal szerepelt. A magyar nyelv és irodalom oktatása mellett fontos helyet kaptak még az élő idegen nyelvek, a matematika és a felsőfokú továbbtanulás szempontjából fontos természettudományos tárgyak (természetrajz, vegytan, természettan). Az általános iskola létrejöttével e háromfajta iskolatípus művelődési anyaga közötti különbségeket kellett megszüntetni. Az egységes általános iskola V. osztályának óratervét a folyamatos átállás érdekében már a 37 000/1946. VKM rendelet tartalmazta. Az új általános iskolai tantervek kiadására 1946-ban került sor. A tanterv folyamatos bevezetéséről a 75 000/1946. VKM számú rendelet intézkedett. Az 1946. évi általános iskolai tantervben

160 az új iskola célkitűzése a következő: „Az általános iskola feladata, hogy a tanulót egységes, alapvető nemzeti műveltséghez juttassa, minden irányú továbbnevelésre és önnevelésre képessé tegye és közösségi életünk tudatos és erkölcsös tagjává nevelje."

101 Ennek a célkitűzésnek az a pozitívuma, hogy - az előző, a különböző társadalmi osztályok és rétegek számára eltérő műveltségi anyagot nyújtó iskolákkal szemben - az egységes, demokratikus nevelést és a közös