Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

1946 I. AZ ISKOLAREFORM KÉRDÉSEI

AZ ORSZÁGOS KÖZNEVELÉSI TANÁCS ELNÖKSÉGÉNEK JAVASLATA NÉPOKTATÁSI TÖRVÉNY KIBOCSÁTÁSÁRA Miniszter Úr felszólítására az Országos Köznevelési Tanács elnöksége foglalkozott az általános iskolai törvényjavaslattal kapcsolatos problémákkal. Javaslatait a következőkben közli: /. Beiskoláz tatás és az általános iskola szervezete 1. 1938-ban a 6-12 éves korú gyermekeknek 8%-a nem volt beiskolázva. Szintén 1938as adatok szerint a felnőtt lakosság 52%-ának nem volt meg a 6 elemi iskolás végzettsége és 26%-ának a 4 elemi iskolás végzettsége. Ezek az adatok felvetik a beiskolázási törvényben a büntető szankciók módosításának a szükségességét, és gondoskodni kell arról, hogy a törvény rendelkezéseinek a gyakorlatban is érvényt szerezzenek. 2. 1946-os adatok szerint az osztályátlag a népiskolákban 49, de több helyt előfordul, hogy 80-120 tanuló van egy osztályban. Az általános iskolai tanítás csak abban az esetben lehet eredményes, ha az osztályátlag nem haladja meg a 40 főt. Ennek elérésére a törvényben szükséges bizonyos fokú racionalizálásnak a kimondása: egyesíteni kell az ugyanabban a községben működő kis létszámú iskolákat, és feltétlen ki kell dolgozni a kultusztárcának egy nagyobb szabású, több évre szóló iskolaépítési programot. Hozzávetőleges adatok szerint a 6-14 éves korú gyermekek teljes beiskoláztatásának és a 40-es osztályátlagnak az elérésére 16 000 új osztályterem építése szükséges. (Az osztálytermek jelenlegi száma a népiskoláknál 17 834.) Ezt az építési programot a kultusztárca saját erŐbó'l nem tudja megvalósítani. Ezért a törvényben meg kell határozni, hogy a megváltozott társadalmi viszonyoknak megfelelően milyen társadalmi tényezők milyen feltételekkel kötelezhetők új iskolák felállítására és fenntartására (községi, üzemi, szövetkezeti iskolatípus). 3. A szakosítva tanító általános iskolai felső tagozat kiépítési módját a JV. ügyosztály már kidolgozta. A tőle javasolt és a gyakorlatban is bevált négyféle szervezeti típust: az önálló, az együttműködéses, a körzeti és a partikuláris felső tagozatú általános iskolát törvényerőre kell emelni. Ezzel egyúttal megoldódik az osztatlan és részben osztott iskolák kérdése is, mivel ez a probléma elsősorban a felső tagozat szempontjából jelentős. 4. Hangsúlyozni kell a törvényjavaslatban a 8 osztályos általános iskola szervezeti egységét. Ennek megfelelően kötelezni kell azokat az iskolákat, amelyekben csak a felső tagozat működik, hogy haladéktalanul építsék ki alsó tagozatukat is.