Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

1946 I. AZ ISKOLAREFORM KÉRDÉSEI

a származás és nem a szülők anyagi helyzete szerint gyűjti össze, hanem a tehetség alapján a legszélesebb értelemben vett népből válogatja ki.) 2. Az általános iskola helyi jellegű, a gimnázium egy egész tájegységgel tartozik össze. A sárospataki általános iskola pl. a sárospataki tanköteles ifjúságot oktatja, ugyanúgy, ahogy a környező falvak iskolái megint a helyi ifjúságot. A sárospataki gimnázium azonban nem a sárospataki lakosoké, hanem az egész környék gimnáziumi fokra jutó ifjúságáé. A fentiek alapján az általános iskola és a gimnázium összekapcsolása nevelésügyi szempontból nem helyeselhető. Kézenfekvő ugyanis a veszedelem, hogy az ilyen gimnáziumok elsősorban a hozzájuk kapcsolódó általános iskolából nyernék utánpótlásukat. Ezzel pedig a gimnáziumi típus tisztasága megint összezavarodnék. A gimnázium mint minőségi és regionális iskola, nem egy általános iskolának a folytatása kell hogy legyen, hanem az általános iskolák egész csoportjáé. Ez a törekvés azonban, hogy az általános iskolák a gimnáziumokkal közelebbi kapcsolatba jussanak, mégsem vethető el teljesen, már csak azért sem, mert ha a tapasztalat szerint a felső iskola az ilyen kapcsolatban veszít is, az alsóbb viszont igen sokat nyerhet vele színvonalban. Ennek azonban olyan formáját kell megtalálnunk, amely a gimnázium célkitűzéseivel összhangban van. Ez bizonyos „iskolafürtök" szervezésével lenne elérhető. Ezzel a gimnáziumhoz nem egy, hanem egész sor általános iskola tartoznék. A gimnázium egy egész vidék iskolai életének lenne éltető középpontja, a maga számára viszont szervezett utánpótlást tudna teremteni. (Többek között a Harsányi István által felvetett és igen egészségesnek látszó gondozó tanári intézménnyel. A gondozó tanár a környék általános iskoláit állandóan látogatná, közöttük, valamint közöttük s az alma mater között a kapcsolatokat ápolná, s főképp a tehetségesek kiválogatását irányítaná.) Végül fel kell vetni azt a gondolatot is, hogy nem lenne-e szükséges az általános iskolai felső tagozatnak kiváló tanulóit magasabb színvonalú általános iskolákba, bizonyos értelemben a „kitűnőek iskolájába" összegyűjteni. Ezek az iskolák a gimnáziumokkal kapcsolatban működhetnének. Azonban ezek az iskolák csak internátusokkal együtt, s kizárólag a minőségi kiválogatás alapján képzelhetők el, és semmi esetre sem lehetnének hasonlóak a régi gimnáziumi alsó osztályokhoz, ahová osztályhelyzete alapján a legvegyesebb tanulóanyag kerülhetett be. A kérdés külön tanulmányozást és külön rendelkezést igényel. • Összefoglalás Az egyházi általános iskolák szervezése ellen, amennyiben az egyházak saját anyagi erejükre támaszkodnak, kifogást emelni nem lehet. De nem is szükséges, hiszen a kormányzat csak a legnagyobb nehézségek között tudja az általános iskolai hálózatot a kellő mértékben kiépíteni. Ahol azonban az állam anyagi erejét veszik igénybe, ott a kormányzat a saját