Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)
1946 I. AZ ISKOLAREFORM KÉRDÉSEI
iskolaügyi elgondolásait kell hogy érvényesítse. Ezzel az elgondolással a 12 osztályos iskolacsoport szervezése általánosságban ellentétben van, mert azt a veszélyt rejti magában, hogy a gimnázium továbbra is „a középosztály iskolája" marad, azaz az eddigi beltenyészet folyik benne tovább. A kormányzatnak minden eszközzel érvényt kell szereznie annak az elvnek, hogy a gimnázium nem osztály iskola, hanem a demokratikus ország minőségi iskolája. Utánpótlását tehát nem korlátozhatja egy szűk területre - sem társadalmi, sem földrajzi vonatkozásban -, hanem a legszélesebb alapokról kell hogy nyerje. Ezt a széles bázisú utánpótlást azonban nemcsak papíron kell előírni, hanem pozitív intézkedésekkel ki kell építeni. Gimnáziumaink földrajzi elosztását tehát felül kell vizsgálni. Minden gimnáziumnak meg kell hogy legyen a maga megfelelő környéke, s minden környéknek a maga gimnáziuma. Továbbmenó'leg a gimnáziumot a maga vidékével szerves kapcsolatba kell hozni. (Esetleg azt a kérdést is meg kell vizsgálni, hogy a tanulmányi felügyelet középpontjává nem a gimnáziumot kellene-e tenni.) így tudjuk elérni, hogy minden évben a környék általános iskolái VIII. osztályának legkiválóbb tanulóit gyűjtsék össze a gimnázium I. osztálya számára. Progimnázium-szerű általános iskolai tagozatot csak ott kell szervezni, illetőleg fenntartani, ahol a szigorú minőségi kiválasztás szempontjai biztosítva vannak. Sebestyén Belső ügyviteli irat. — UMKL VKM IV. 1946—84 032. — „L. VIII. 6. Kovács, L. VIII. 14. Ke." 2 Az iratra kézírással feljegyezve: „A kérdés beható tanulmányozása után a Miniszter Úr elnökletével tartott államtitkári értekezlet az alábbi döntéseket hozta: 1. A gimnáziumi alsó tagozatok és a polgári iskolák teljes általános iskolává való fejlesztése megengedhető abban az esetben: a) ha az iskolafenntartó az iskolafejlesztéshez állami támogatást (államsegélyt) nem kér; b) ha meglevő intézményeit (gimnázium I—IV. o., polgári iskola, népiskola) az iskolafenntartó úgy szervezi át általános iskolává, hogy ez az átszervezés a »birtokállományban«, vagyis a nevelők és tanulók számát illetően lényegesebb változást (pl. növekedést) nem von maga után. 2. A különféle iskolafenntartók közös egyetértéssel a helyi szükségleteknek megfelelően ettől eltérő átszervezést is véghezvihetnek (pl. különféle jellegű iskolákat közös megegyezéssel összevonhatnak stb.). 3. Ahol más megoldás nem lehetséges, ott a kérdést a megfelelő állami általános iskola megszervezésével kell megoldani, természetesen anélkül, hogy az erőszakos államosításnak utat engednénk. Az ügyiratot további eljárás végett a IV. b. üo.-hoz visszajuttatom. K. VIII. 14. Kovács."" 1 A jelentés következő részét az Elnöki üo. készítette. 2 Keresztury. . ... :
