Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)
1946 I. AZ ISKOLAREFORM KÉRDÉSEI
működésnek általános iskola alakítása céljából természetesen csak abban az esetben lehet értelme és célja, ha ezzel annyi tanuló hozható össze, hogy belőlük különálló osztályok alakíthatók. Különálló V. és VI. osztály már akkor is alakítható, ha a községben az ilyen osztályba való fiú- és leánytanulók száma 20-25-öt kitesz. Az osztatlan és részben osztott iskolák együttműködése a nevelők gazdaságosabb kihasználása és a népnevelés magasabb színvonalának érdekében akkor is kívánatos, ha az összeműködés eredményeként sem létesülhet általános iskola. Az együttműködés módozatait az alább következő gyakorlati példák világítják meg. a) R községben van egy háromtanítós rom. kat., egy egytanítós ev. és egy négytanítós állami népiskola. Itt az általános iskolai V-VI. osztály és a még népiskolai osztálynak maradó VII-VIII. osztály tanulóinak összegyűjtésére az állami iskola mutatkozik legalkalmasabb helynek. Célszerű tehát, ha a róm. kat. és ev. iskola az említett osztályokba tartozó növendékeit a teljesebb értékű tanulmányok biztosítása érdekében átengedi az állami iskola keretébe. Ezzel nemcsak az átadott osztályok jutnak nevelési szempontból kedvezőbb helyzetbe, hanem a róm. kat., illetőleg az ev. népiskola keretében megmaradó I-IV. osztály munkájának színvonala is jelentős mértékben emelkedik, mert -ez iskolák tanítói jóval több időt fordíthatnak e négy osztály növendékeivel való közvetlen foglalkozásra, mint az eredeti intézmények. b) S községben van egy kéttanítós ref. és egy háromtanítós róm. kat., egy kéttanítós ev. és egy öttanítós községi népiskola. Nyilvánvaló, hogy ebben az esetben a felső osztályok tanulóit az általános iskolává alakuló községi iskolában kívánatos Összevonni. c) Sz községben van egy kéttanítós róm. kat., egy egytanítós ref. és egy háromtanítós ev. népiskola. A három felekezeti iskola szorosabb együttműködését az egyházi szempontok előreláthatóan aligha teszik lehetővé. Ebben az esetben a felső osztálybeli tanulók megfelelő iskoláztatásáról csak úgy lehet kellő színvonalon gondoskodni, ha ezeknek a tanulóknak a községben állami vagy községi általános iskolát szerveznek. Rendkívül kívánatos, hogy ezt a fejlődést az iskolafenntartók a politikai községgel egyetértésben, a nép széles rétegeinek magasabb színvonalú műveltséghez juttatása érdekében minden tőlük telhető módon és eszközzel a maguk részéről is segítsék elo. Ezt a fejlődést azonban nemcsak szellemi és nevelési okok, hanem a gazdasági okok is kikerülhetetlenné teszik. A magyar közösség alapvető érdeke ugyanis az, hogy az államkincstár áldozatait a legjobb, legkorszerűbb színvonalat biztosító megoldási módozat szolgálatába állítsa. Annak érdekében, hogy az ebbe a csoportba tartozó kisebb községek és a 3. pont alatt tárgyalt nagyobb községek és városok iskoláinak munkájában, s annak eredményében a kívánatos egyöntetűség meglegyen, gondoskodás történik arról, hogy a magasabb képesítésű polgári iskolai és gimnáziumi tanárokból jusson az ilyen kisebb községek általános iskoláinak felső osztályaiba is a szakrendszerű tanítás teljesebb kiépíthetése végett. Az igazgatás kérdését ezekre az általános iskolákra nézve is az előző pontban foglaltaknak megfelelően kell megoldani.