Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

BEVEZETŐ

„a tanulók és a magasabb színvonalú oktatás kárára - a római katolikus iskolaszék elhatározásai folytán megszűnt". A jelentés szerint az ügyet két hónapig tárgyalták. „A bevallott ellenérveket mind sikerült megsemmisíteni, de a ki nem mondott igazi okokat, a személyekhez fűződó' felekezeti ellentéteket nem szüntethettem meg." A helyi iskolafenntartók arra hivatkoztak, hogy az együttműködés nem kötelező, csak kívánatos és a szétválasztás a szülők akaratából történt. „Az egyházi felsőbb hatóságok mindkét részről azt hangoztatták, hogy ők a helyi hatóságok és híveik ellen nem dönthetnek." Az eset kapcsán a tanfelügyelő kérte, hogy a minisztérium adjon ki rendeletet, amelyben legalább az egytaneros iskolák kooperálását egyértelműen kötelezővé teszi. „A soproni népoktatási kerületben az egytaneros felekezeti iskolák területén egy ilyen rendelet mérhetetlenül jótékony hatással lenne az oktatás színvonalának emelésére . . ."

109 Az általános iskola fejlesztése új állami vagy községi iskolák nyitásával egyszerűbbé válhatott volna. Erre azonban szintén a helyi lehetőségek és igények alapján, szórványosan kerülhetett sor. A megoldásnak ezt az útját az anyagi fedezet hiánya is akadályozta. Az új állami iskolák szervezése az egyházi iskolafenntartók és a visszahúzó politikai erők ellenállásán még akkor is fennakadt, ha erre a helyi lehetőség meg lett volna. Perkáta községben a helyi Hunyady-kastélyt a VKM iskolaszervezés céljára kapta meg. A szervezés ügyében 1948. január 12-én a községben összeült a VKM kiküldötte és a megyei tanfelügyelő jelenlétében a helyi pártok, a községi elöljáróság és a katolikus iskolafenntartó képviselőiből összehívott értekezlet. A Kommunista és a Szociáldemokrata Párt képviselői, a Nemzeti Bizottság elnöke és a FÉKOSZ kiküldötte állami iskola felállítását javasolta, és internátussal egybekötött körzeti általános iskolát szeretett volna létrehozni a községben. Azzal indokolták, hogy a községben a múltban volt már állami iskola, de megszűnt. Az egyház képviselői viszont ragaszkodtak az egyházi iskolához, és az új internátus vezetését és fenntartását is vállalták. Az állami iskola ellen foglalt állást a Kisgazdapárt és az Actio Chatolica képviselője. A demokratikus pártok szószólói az iskolák demokratikus továbbfejlesztésének érdekeire, az egyházi kiküldött és támogatóik „a szülők kívánságára" hivatkoztak. Végül hosszas vita után megegyeztek abban, hogy az állami iskola felállítását és az internátus jellegét az új tanévben attól teszik függővé, hogy a beíratások milyen eredménnyel zárulnak. Megegyeztek abban is, hogy a beíratások az egyházi és a demokratikus pártok kiküldötteinek ellenőrzése mellett fog megtörténni.

110 A koalíció első három évében az egyházi iskolákban folyó oktatás szelleme alig változott. Az új állami tankönyveket visszautasították, a régi tantervek és tankönyvek alapján tanítottak. Hivatalosan is tiltakoztak az ellen, hogy az egységes állami tankönyvek használatát iskoláikban kötelezően elrendeljék. Új tankönyvek kiadásáról azonban nem gondoskodtak. A püspöki értekezlet határozatot is hozott arra, hogy nem fog sietni a hiányzó katolikus tankönyvek megíratásával.

111 Az általános iskola gondolata a gimnázium hagyományos tantervének várható megváltozásával kapcsolatban váltott ki igen nagy ellenállást. Különösen kifogásol-