Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)
1945 IV. A MŰVELŐDÉSI MONOPÓLIUM FELSZÁMOLÁSÁNAK, AZ OKTATÁS DEMOKRATIZÁLÁSÁNAK KEZDETI LÉPÉSEI
Kat. polg. fiúisk. III. o. sz. c. kötet engedélyezése ellen pl. a miniszter úr nem is tett észrevételt). Nemzetgazdasági szempontból sem teljesen jelentéktelen, az egyes kiadókra nézve pedig igen súlyos az a károsodás, amelyet sok tankönyvnek a forgalomból való végleges kivonása és sok más tankönyvnek szükségessé vált átdolgozása jelent. Ilyen kérdésekre azonban nem lehetett tekintettel lenni. A Szent István Társulat vesztesége a felsorolt 30 kötetből rendelkezésre álló nagy raktári készlet miatt valóban tekintélyes. Sajnos, más nagy kiadó is hasonló vagy még rosszabb sorsra jutott. Idáig a kisebb kiadók panaszkodtak, hogy 3-4 nagy vállalat uralkodó helyzete következtében nem juthatnak szóhoz a tankönyvkiadásnál. Most valamivel jobban jártak; ámbár el kell ismernünk, hogy egyik-másiknak kára ugyancsak jelentős, és a nagy vállalatoknál sokkalta nehezebben tud csak talpraállni. A forgalomból kivont tankönyvek helyett új tankönyvekről kellett gondoskodnunk. Haladéktalanul megindultak a tárgyalások a kiadókkal is - köztük természetesen a Szent István Társulattal. Ennek igazgatója egyébként kezdettől fogva részt vett a. közös munkában, és a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium közvetlen rendelkezése alá tartozó iskolák részére készülő egyik magyar nyelvi kötet kiadását is vállalta. Meg kell jegyeznünk, hogy az igazgató úr sok közös megbeszélésen nem vett részt, azonban ennek ellenére a lényeges kérdésekről mindig megfelelő tájékoztatást kapott. Miközben az állami iskolák részére készülő új tankönyvek egymásután jelentek meg, a legnagyobb meglepetésre a Katolikus Tanügyi Tanács a forgalomból kivont tankönyveket mutatta be, mint olyanokat, amelyeket az 1945/46. iskolai évre is engedélyezni szándékozik. A Szent István Társulat figyelmét külön és ismételten is felhívtuk erre az érthetetlen eljárásra, azonban változatlanul tovább küldték be az ebbe a csoportba tartozó tankönyveket. A miniszter úr nem tehetett mást, mint hogy minden egyes műre vonatkozóan külön értesítette a Katolikus Tanügyi Tanácsot, hogy az engedélyezéshez nem járulhat hozzá. Végezetül kénytelenek vagyunk tisztelettel megemlíteni, hogy az egyes kötetek átdolgozása - nem tudjuk ki, és hogyan végezte - rendkívül felületes módon történt; semmi esetre sem úgy, hogy demokratikus szellemű tankönyv juthasson a tanulók kezébe. Kétségtelen tény, hogy aránylag kevés idő állt rendelkezésre, azonban az állami tankönyvekkel egyidejűleg ezt a munkát is meg lehetett volna kezdeni, benyújtásuk pedig nagyon későn történt, sőt részben még most is folyik, két és fél hónappal az iskolai év megkezdése után! Tájékoztatásul kimutatjuk, hogy mikor érkeztek az Országos Köznevelési Tanács Tankönyvi Bizottságához. Míg az állami tankönyveket a kiadók július közepe és augusztus vége közötti időben folyamatosan visszakapták, kinyomtatásra készen, a Katolikus Tanügyi Tanács, illetve a Szent István Társulat részéről az első 24 tankönyvet csak szeptember 6-án (!) nyújtották be a Bizottsághoz. Újabb 15 tankönyv érkezett szeptember 15-én, 3 db 19-én, 5 db 21-én, 3 db 22-én, 4 db 26-án, 1 db október 1-én, 5 db 5-én, 3 db 12-én, 2 db 20-án és 6 db november 5-én. Összesen tehát 71 mű érkezett idáig a Bizottsághoz, ebből a beadványhoz csatolt jegyzékben 30 szerepel. Ezek közül 25 db fenti 4 csoportba tartozik, 4 db 5 cso-