Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

1945 II. A DEMOKRATIKUS PÁRTOK, TÁRSADALMI SZERVEZETEK JAVASLATAI AZ OKTATÁS SZELLEMÉNEK DEMOKRATIZÁLÁSÁRA, AZ OKTATÁS FELTÉTELEINEK JAVÍTÁSÁRA

nyada továbbra sem vágyik ki eredeti foglalkozása köréből. Művelődési igénye főként arra irányul majd, hogy a maga sajátos szakmájában korszerű továbbképzést kapjon. Ez az igény ma különösen is nagy erővel jelentkezik majd a földműves társadalom körében. Tudvalevő, hogy a földreform folytán igen sok önálló gazda egzisztencia keletkezett, s ezeknek meg kell küzdeniök a szaktudás hiányaival, az állatállomány lecsökkenésével, a termelési eszközök fogyatékosságával. Ezeknek a nehézségeknek a leküzdésében kell az iskolán kívüli népoktatásnak segítségükre sietnie. Fokozzák e feladat jelentőségét a gépesítés, szövetkezés, kertgazdálkodás, intenzív állattenyésztés, mezőgazdasági ipar fokozatos kiépítésének modern követelményei. II. De mind többen lesznek olyanok is, akik a puszta szakismereten túl általános műveltségük korszerű kiegészítésére törekednek. Vannak, akik mélyebb és szélesebb politikai műveltségre akarnak szert tenni, mások általában világnézeti tájékozódásra, illetőleg irodalmi és művészi ízlésük csiszolására, új történelmi és szociológiai műveltségre vágynak. Egyáltalában el akarják sajátítani az önművelés módját és eszközeit. Irányítást keresnek a tudományok és művészetek szövevényében, a könyvek használatában, az elme gyakorlásában, az érzelmek rendszabályozásában, a társadalmi magatartás kialakításában. Ennek a művelődési munkának szintén mindinkább megnő a jelentősége. A demokratikus politikai és általános közéletnek mind nagyobb mértékben lesz szüksége jó képességű, helyes tájékozódású, művelődésre alkalmas, irányításra termett emberekre, függetlenül ezek különleges szakmai műveltségétől. Képviselőkre, politikai oktatókra, faluvezetőkre lesz mind nagyobb számban szüksége a közösségnek. Tehát olyan közéleti szerepek ellátására, ami nincs kötve magasabb iskolai képesítéshez, pusztán csak képességhez és általános műveltséghez. III. De állandóan akadnak majd olyanok is a dolgozók tömegében, akik kivágynak ugyan eredeti mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi foglalkozásuk köréből, viszont ahhoz nincs bennük sem képesség, sem elég művelődési igény, hogy nagyobb közéleti szerephez juthassanak. Ezek szerényen beérik majd azzal, hogy kiemelkedve eredeti foglalkozásuk köréből a közélet segédszolgálatosainak rangjáig emelkedhetnek. Képességük és szerényebb művelődési igényük egy-egy szűkebb körű, speciális szakmai tanfolyam elvégzéséhez utalja majd őket. Ezek a tanfolyamok ilyesfajta közéleti, főleg szervező szolgálatra adhatnak majd kisebb jelentőségű képesítést: szövetkezeti vezetés, könyvvitel, állat- és növényvédelem, kertészet, gépkezelés, ügynökölés, háztartásvezetés, háziipari teendők, egészségügyi szolgálat, irodai segédszolgálat stb. Az iskolán kívüli népművelés feladata, hogy mindezeket az igényeket ott, ahol jelentkeznek, kielégítse, ott, ahol hiányoznak, fölébressze. E feladatok ellátásának alkalmas eszközei és módjai a gyakorlat és tapasztalatok során kialakultak már. Ilyenek: szaktanfolyamok, szemináriumok, nép- és munkásfó'iskolák, egyes előadások, szaklapok, folyóiratok, könyvek, filmek, szemléltető képek stb.