Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

1945 II. A DEMOKRATIKUS PÁRTOK, TÁRSADALMI SZERVEZETEK JAVASLATAI AZ OKTATÁS SZELLEMÉNEK DEMOKRATIZÁLÁSÁRA, AZ OKTATÁS FELTÉTELEINEK JAVÍTÁSÁRA

egyetem közösségébe is mozaikszerűen bele tudjon illeszkedni, különben a nagy nemzetek között elveszítjük sajátos életünket és vele függetlenségünket is. Karácsony Sándor: „A magyar észjárás és közoktatásügyünk reformja" című könyvében azt mondja: „Az a fontos, hogy elfogulatlanul és bátran élni a magunk életét, amelyet ösztönösen élnénk, s csak azért jó, ha most már tudatosan éljük, mert így nehezebben bolondíthatnak el mások." 6. Az új tanterv olyan legyen, hogy az ápolja népünk erényeit, hibáit pedig igyekezzék ellensúlyozni, illetve kiküszöbölni. A népszeretetre való nevelés elsőrendű feladat legyen! 7. A demokratikus szellem felébresztése és ápolása érdekében az Ifjúsági Vöröskereszt csoportok és a cserkészcsapatok megszervezése igen áldásos eredményre vezet. Ezek megszervezését minden iskolában el kell rendelni, és vezetőit külön díjazásban kell részesíteni! 8. A tanulókat nagyobb önállóságra, kötelességteljesítésre és több felelősségre igyekezzünk nevelni. Első feladat legyen a nagyobb rendszeretetre való nevelés is. 9. Politikai légkörben neveljük a gyermekeket az iskolában, de ez demokratikus szellemű legyen és ne pártpolitikai. 10. Eddig a nyolcosztályos népiskola nem nyújtott megfelelő népműveltséget. Gyakorlatibbá tegyük a népiskolát. A nép gazdasági, ipari és kereskedelmi műveltségét fokozni kell. A nyolcosztályos népiskola elvégzése mindenkire kötelező legyen. Földet ne örökölhessen az, aki a népiskola VIII. osztályát el nem végezte. 11. A népiskola IX. osztálya, ahová a gyakorlóévesek járnak, a mai formában eltörlendo, mert nem életképes. Tanulói a legtöbb iskolában a VIII. osztály növendékeivel tanulnak a hét egyik napján. Ezek nem járnak rendesen az iskolába. Rontják az osztály közszellemét, a fegyelmet és nem is tanulnak. Az a gyakorlóéves, aki a népiskolának csak az V. vagy VI. osztályát végezte el, nem képes a VIII. osztályos tanulókkal lépést tartani a tanulásban, ami kedvét szegi és eredménytelenné teszi az iskolába járását. Ha mégis megmarad a gyakorlóév, akkor az a tanuló, aki a népiskola VIII. osztályát nem végezte el, gyakorlóévét abban az osztályban töltse le, amelyikben járnia kellene, ha a tankötelezettsége még tartana. Pl.: az a tanuló, aki már 14, illetve 15 éves elmúlt és a népiskolának csak az V. osztályát végezte el, az a gyakorlóévét a következő, vagyis a VI. osztályban töltse le. Ez könnyebb lesz a lemaradt tanulónak, mint a VIII. osztály tananyaga. 12. Azokban a népiskolákban, amelyekben a felső tagozat szorgalmi ideje csak 6 hónap, illetve 8 hónapnál kevesebb, a gyakorlóév helyett a rendes 6 hónapig tartó szorgalmi idővel bíró IX. osztály állítandó fel! így némileg kiegyenlítődik az a különbözet, ami a hat-, illetve héthónapi szorgalmi időnél a nyolc-tíz hónapos szorgalmi idővel rendelkező népiskolák tanítási eredményével szemben mutatkozik. A IX. osztályban behatóbban kell majd tanítani a közéleti fogalmazványokat, továbbá az egyszerű üzemtervvel, gazdasági költségvetéssel és a szükséges könyvvezetéssel ismertessük meg a tanulókat. Végeztessünk velük gyakorlati földmérése