Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

1945 II. A DEMOKRATIKUS PÁRTOK, TÁRSADALMI SZERVEZETEK JAVASLATAI AZ OKTATÁS SZELLEMÉNEK DEMOKRATIZÁLÁSÁRA, AZ OKTATÁS FELTÉTELEINEK JAVÍTÁSÁRA

ket és helyszínrajzokat. Kézimunkaórán tanítsuk meg őket a legegyszerűbb gazdasági eszközök kijavítására is. 13. A mezőgazdasági tantervvel működő népiskolák számára tanyán, lehetőleg az iskola közvetlen közelében legalább 2 hold nagyságú terület sajátíttassák ki gyakorlóterületnek. 14. A mezőgazdasági irányú tantervvel működő iskolák felső tagozatában csak olyan tanítók tanítsanak, akik a mezőgazdasági középiskolában érettségiztek s azután megszerezték a tanítói oklevelet. Ehhez feltétlenül kettő év szükséges, mert egy év alatt a szükséges pedagógiai elméletet és gyakorlatot elsajátítani lehetetlenség. Vagy azok az okleveles tanítók, akik legalább a kétszer hat hétig terjedő mezőgazdasági továbbképző tanfolyamot a nyári szünet alatt elvégezték. Az ilyen tanerők, vagy akik a tanyai iskoláknál működnek, fizetési pótlékban részesüljenek. 15. Az ipari és kereskedelmi tantervvel működő városi népiskolák VIII. osztályának elvégzése után a IX. osztály, vagyis a gyakorlóév szintén eltörlendo a már fent említett okok miatt. Ezekben a népiskolákban a szorgalmi ido legalább nyolc hónapból álljon: október hó 1 -tői május hó végéig. Ennek az iskolának a növendékei úgyis többnyire az ipari vagy a kereskedő pályán igyekeznek elhelyezkedni, így még három évig az iparos, illetve kereskedő-tanonciskolába járnak a nyolcosztályú népiskola elvégzése után. A legutóbbi rendelet értelmében azt a tanoncot, aki a népiskola VII. vagy VIII. osztályát elvégezte, a tanonciskola II. osztályába veszik fel. Ez nem vált be teljesen, mert az ilyen képzettséggel bíró tanuló nem rendelkezik az iparos-tanonciskola I. osztályában előírt általános mértani-rajzi ismeretekkel. Az ilyen tanuló még a rajzeszközökkel sem tud bánni. Éppen ezért a honvédelmi ismeretek tanításának megszűnésével a VI. osztályban felszabadított heti egy órát az általános mértani rajzi ismeretek, a VII., VIII. osztályban a másik egy órát az ipari költségvetés, ipari könyvvezetés tanítására kell fordítani. A segédkönyvekkel majd megismerkednek az iparos-, illetve a kereskedő-tanonciskolában. Az általános mértani rajz anyaga az iparos-tanonciskola számára előírt tananyagból álljon! A tanulók rendes nagyságú rajztáblán, megfelelő nagyságú rajzlapokra az előírt rajzeszközökkel rajzoljanak . . . 18. A teljesen osztott iskolák felső tagozatában, ahol lehetséges, a szakrendszer szerint való tanítás engedtessék meg. Ezzel azt érjük el, hogy a tanítók a nekik kedvesebb tárgyat tanítják, ezekben jobban el tudnak mélyedni, módszerük is tökéletesebb lesz, és így a gyermekek tudása, a tanítás eredménye is nagyobb lesz. Ezt a mi iskolánkban meg is valósítottuk és a legjobb eredményt értük el. Természetesen, a részletes tanterv összeállításánál tantárgyak, illetve tanítási egységek kapcsolására szigorúan figyelemmel vagyunk. 19. Egy tanerő 40 tanulónál többet ne tanítson . . . 20. Minden népiskolában egyhuzamos legyen a tanítás, de ez 5 órán túl ne terjedjen, mert nagyon kifárasztja a gyermeket. Éppen ezért, ha szükséges, a hét egyes napjain, amikor hat tantárgy van felvéve az órarendbe, 50 perces órákat kell beiktatni az órarendbe, hogy a tanítás délután egy órára befejeződjék.