Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)
I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE
növények termesztésének elrendelése, továbbá a fentiekben biztosítani kért vetőmagvak és üzemanyagok rendelkezésre bocsátása elegendők lesznek arra, hogy Zala vármegye az 1945/46. év során a körülményekhez képest megfelelő mérvű termelést irányíthasson elő. Olvashatatlan aláírás m. áll. gazdasági felügyelő, h. hivatalvezető Tisztázat. — UMKL FM Terra, Főo. 1945—43—24 087. 1 Az 1945. augusztus 11-én kelt 22 062 sz. FM-rendeletről van szó, amely a termelési tervek elkészítésének módozatát tartalmazta. 2 A kimutatás szerint a megyében a földosztás előtt földnélküli nem volt, a gazdaságok 97,04%-a 1—25 kat. holdig terjedt. 3 A kimutatás szerint 337 905 kat. hold bevetését tervezték, elsősorban búzával, rozzsal és kukoricával. 4 A megyében 110 traktor, 3250 ló-, 7500 ökörfogat, 18 604 mezőgazdasági munkás állt rendelkezésre. 24 Veszprém, 1945. augusztus 19. A VESZPRÉM VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉG TERMELÉSI TERVE Tisztelettel jelentem, hogy a hivatkozott rendeletben foglaltakat, mint a vármegye mezőgazdasági termelésének irányítója teljes egészében magamévá tettem és örömmel állapítottam meg, hogy a mezőgazdasági termelésnek a mai körülmények közötti feladatát és annak elvégzése érdekében teendő intézkedéseket a magam részéről is hasonlóan fogalmaztam meg, és a rendelet szellemében tettem meg a szükséges intézkedéseket. A vármegye részére készített termelési tervemben az őszi kalászosokat a háború előtti területeknél is valamivel magasabbra vettem fel. Tudom, hogy ennek megvalósítása, nemcsak a mai körülmények között, de a normális években is, a kívánható legnagyobb teljesítmény. Erre azonban feltétlenül szükség van, ha a célunk az, hogy minél nagyobb területek bevetését biztosítsuk. Az őszi kalászosok területének valamivel a háború előtti színvonal fölé való emelése nemcsak azért rendkívül fontos, hogy az ország kenyérgabona-szükséglete biztosíttassák, hanem azért is, mert a földreform következtében, mindaddig, amíg a további és mélyebb beavatkozással, valamint nagyobb és több mellékszempontot is figyelembevevő tervszerűséggel nem gazdálkodunk, a kisüzemeknek, de ezek közül is elsősorban az újonnan létesítetteknek, minél nagyobb területű őszi vetésre kell törekedniük. A tavasszal vethető növények területe és száma ugyanis a múlttal szemben csökkenni fog. így a mai körülmények között nem számíthatunk arra, hogy ipari burgonya és