Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

Tisztelettel jelentem, hogy ezen vetőmagszükségletek legnagyobb része a vármegye területéről nem biztosítható, miért is ezen vetőmagvaknak esetleg a vidéki Futuraszervek útján a termelőkhöz való juttatása szükséges. Zala vármegye állatállománya a hadműveletek következtében számbelileg nagymértékben csökkent, minősége pedig még nagyobb mértékben leromlott. Az állatállomány növelése a természetes szaporulásból várható ugyan, azonban sem az igaerőszükséglet, sem a közfogyasztás szempontjából a szaporulatból várható emelkedés még évekig nem lesz kielégítő. A jelenlegi gyenge minőségű tenyészanyagra tekintettel az állatállomány minőségében sajnos évekig lényeges emelkedés nem várható. Ebből kifolyólag az igás munkaerőnek a szántóföldi termelésben eddig elfoglalt döntő szerepét átmenetileg a gépi munkaerő lesz hivatva átvenni. A folyó évi őszi mezőgazdasági munkálatok elvégzéséhez szükséges és rendelkezésre álló emberi-, fogatos- és gépi munkaerő-ellátásról készült 3. számú kimutatásomat

4 ide csatolom azzal, hogy Zala vármegye területén ezen munkálatok elvégzéséhez a meglevő adottságok mellett a gépi munkaerő fokozottabb üzembe helyezéséhez szükséges megfelelő üzemanyag biztosítása. Mivel az idecsatolt 3. számú kimutatásból kitűnik, hogy a fogatos és gépi munkaerő csak kisebb mértékben áll rendelkezésre és mivel az ez idő szerinti szárazság következtében szántás eddig alig volt végezhető, várható, hogy az őszi vetési és őszi szántási munkálatok hosszabb időre elhúzódnak és így a vetések befejezése és sikere a hosszú ősztől és az ezt követő hónapokban a kedvező enyhe időjárástól is függ. Az ipari növények termesztésével kapcsolatban jelentenem kell, hogy Zala vármegye területén a cukorrépát az elmúlt időben sem termelték nagyobb mértékben, dohányt pedig a talaj és éghajlati viszonyokra tekintettel egyáltalán nem termeltek, így ezek számottevő termelése ezután sem várható. Szóját a zalaszentgróti, pacsai, zalaegerszegi, letenyei és nagykanizsai járások, kendert a zalaegerszegi, zalaszentgróti és keszthelyi járások, olajlent — kizárólag vetőmagnyerés céljából — és rostlent a zalaegerszegi és zalaszentgróti járások területén lehet sikeresen termelni, viszont a napraforgó a vármegye egész területén megterem, és ez utóbbi elsősorban mint a kapások szegélynövénye termeltetik. Bár az olajos magvakból a szükséges vetőmagkészlet a folyó év első felében beszerzett adatok alapján részben a termelőknél, részben a Futura helyi megbízottainál rendelkezésre állott, szükség volna egytányérú, alacsony növésű, fajtaazonos, megbízható napraforgó vetőmagot, továbbá magas növésű utántermesztett kendervetőmagot a zalai gazdák rendelkezésére megfelelő mennyiségben biztosítani. Tekintettel arra, hogy a termelők az elmúlt évek során is az ipari növényeket csak kényszerrendelkezések hatása alatt termelték nagyobb mértékben, szükségesnek tartom, hogy a jövőben is rendeltessék el az ipari növények kötelező termesztése. Fentiekből megállapítható, hogy a helyi adottságok és a rendelkezésre várható terméskészletek, továbbá a meglevő emberi-, fogatos- és gépi munkaerő a termelést irányító propaganda útján képesek lesznek Zala vármegye 1945/46. gazdasági évének termelését megfelelő mértékben biztosítani, így közbeeső intézkedések és az ipari