Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

közérdekű munkaszolgálatra, esetleg katonai behívóval kellene bevonultatni, és a szükséges munkaerőt ekként biztosítani a traktorok mellett. A traktorüzemanyagok kérdése elsőrangú fontosságú. Biztosítandó a különféle kenőolajok, a gépzsír és a hajtóanyagok (petróleum, nyersolaj, benzin) folyamatos beszerzésének lehetősége. A szükséges hajtóanyagok állandó készenlétbe helyezése érdekében két-három darab vasúti tartálykocsi ingajáratszerű beállítására lenne szükség a töltőtelep és a tárolóállomások (Pécs, Mohács, Szentlőrinc, Siklós, Újdombóvár) között. A tartálykocsik ne tehervonattal, hanem lehetőleg személyvonathoz kapcsolva szállíttassanak a rendeltetési helyre, érkezésük pedig táviratilag jeleztessék, hogy a kiürítés és az üres kocsiknak a visszaindítása még aznap megtörténhessék. Szükség lenne arra is, hogy két-három teherautó is álljon a vármegyei gazdasági felügyelőség rendelkezésére, mert ez lehetővé tenné az üzemanyagoknak a töltő-, illetve a tárolóállomásoktól a helyszínre való szállítását. Ez a teherautó-szükséglet kizárólag az őszi szántási idényre, szeptember—december hónapokra korlátozódnék. Kötelezni kell a gőzszántógépek tulajdonosait is arra, hogy az őszi szántás elvégzésére gépeiket bocsássák rendelkezésre. A szántógépek szénellátása és a kenőanyag biztosítása magától értetődő. A vármegyében a felügyelőség tudomása szerint jelenleg 15 gozekekészlet van. Tekintettel arra, hogy a 600/1945. ME számú rendelet végrehajtása során földhözjutottak túlnyomó része teljesen tőkeszegény s a folyó évi gyenge termés, valamint nagy területek vetetlensége még kilátást sem nyújt arra, hogy az őszi szántások költségeit a juttatottak viselni tudnák: állami hitel lenne nyújtandó részükre az üzemanyagbeszerzés és a bérszántási díjak fedezésére. A végzett őszi szántások ellenértékét (üzemanyag és bérszántási díj) a földhözjutottak pénzben vagy terményben a jövő évi termésből térítenék meg. Baranya vármegye területén körülbelül 128 000 kat. hold került felosztásra, ebből csupán mintegy 50 000 kat. hold föld tulajdonosa képes saját, illetőleg kölcsönigával a földjét megszántani. A háborús események következtében elpusztult vidékeken, főleg a Dráva mentén, azonban a kis- és törpebirtokosoknak ez évben feltétlenül segítséget kell nyújtani, ezért a fent jelzett állami hitelművelettel felszántandó terület a felügyelőség becslése szerint 80 -100 000 kat. hold. Miután a Dráva menti községek lóállománya a tél folyamán lefolyt harcok alatt legalábbis 80%-kal lecsökkent, kéri a felügyelőség az orosz lókórházakból kikerülő lovakkal a háborútól mindenképpen nagyon sújtott Dráva menti községek lóállományának legalább részbeni pótlását lehetővé tenni. Ad 1/2. Az őszi vetőmagszükséglet nincs biztosítva. A vetőmagszaporító gazdaságok ez évi korlátolt mennyiségű terméséből és a múlt évi át nem vett készletéből az új szaporító gazdaságok vetőmagszükségletét kell előbb fedezni. A fennmaradó készletből a Növénytermelési Hivatal aug. 2-án kelt 536/177/Ján. sz. átirata szerint a szaporítást nem vállaló gazdaságok szabadforgalmi áron elégíthetők ki, azonban a mai 2000—5000 pengős búzaárak mellett erre egyetlen törpe- vagy kisgazda sem lesz képes, tehát feltétlenül vetőmag nélkül marad. A baranyai szaporító gazdaságok feles-