Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

leges vetőmagkészletei pedig a hivatkozott növénytermelési hivatali átirat szerint a tiszántúli vármegyék továbbszaporítói részére fognak elszállíttatni. A lehető legsürgősebb intézkedést kéri a felügyelőség a Baranya vármegyei katasztrofális Őszi vetőmaghiány fedezésére, vetésre alkalmas őszi búzának (B. 1201) és őszi árpának (Lédeci vagy Mh. 68.)

1 az ország más részéről való leirányításával, vagy a Baranya vármegyei szaporító gazdaságok lefoglalt terményének megkötés nélküli kiosztásának lehetővé tételét azok részére, akik szaporítást nem vállalnak. Ad 1/3. Az őszi vetések elvégzése előtt biztosítandó lenne a vetőmagcsávázó-szerek szükséglete, vonatkozik ez főleg a vármegye két folyóval öntözött határvidékére, mert a Dráva-vidéken és a Duna mellékén csávázószer használata nélkül a vetés kockázatos. Javasolja a felügyelőség, hogy őszi búzával, őszi rozzsal és Őszi árpával a csonka vármegye 413 000 kat. hold szántóterületének ez évben 50%-a legyen kötelezően bevetendő, az eddig szokásos évi átlagos 38,7% vetésterület helyett. (Eddigi évi átlag: 128 000 kat. hold őszi búza, 11 000 kat. hold őszi rozs és 21 000 kat. hold,

2 összesen 160 000 kat. hold volt az őszi vetés.) Ad II/l. A tavasziak alá a munkálatok előkészítése céljából az őszi szántás elvégzésének kötelezővé tétele szükséges. Az őszi szántás idei elvégzése annál inkább elengedhetetlen, mert a felügyelőség számítása szerint 45—50 000 kat. hold az idén parlagon maradt szántóföld, és mert ennek feltörése igavonó állatok hiányában minden igyekezet és jószándék ellenére is csak igen vontatottan halad. Ezeken a nagy kiterjedésű szántóterületeken tehát lehetetlen a termést biztosítani, ha az idei félöles-öles gyomot idejekorán alá nem szántjuk. Kötelezni kell a földhözjutottakat arra, hogy a folyó évben parlagon maradt földek nagy tömegű gyomtermését sürgősen vágják és kapálják le, és az összegyűjtött kórót a helyszínen égessék el, mert az ilyen gazos földeket tavaszi szántásra hagyni semmi esetre sem lehet. Az őszi szántást végszükségben legfeljebb egyes homokos vidékeken lehetne elmellőzni, de itt sem ajánlható ez idén ennek elmulasztása. Ad II/2. A tavaszi kalászosok és szálastakarmány-növények vetőmagbiztosításának kérdése éppoly súlyos probléma, mint az őszi vetőmag-biztosítás. A harci események következtében ugyanis a vármegyében zabkészletek az 1944. évről egyáltalán nem maradtak, mert azokat az átvonuló hadseregek lovas alakulatai mindenütt teljes egészükben igénybe vették, míg a folyó évi zabtermés katasztrofálisan rossz. Ugyanez vonatkozik a tavaszi árpatermésre is. Az ország más részéből kell tehát biztosítani a vármegye zab-, tavaszi árpa- és szálastakarmány-vetőmag szükségletét. Habár az igen lecsökkent lóállomány sok zabvetést nem igényel, az újból meginduló hidegvérű lótenyésztés nem mellőzhet bizonyos minimális zabvetéseket. Vonatkozik ez a tavaszi árpára is. A vármegyében termelt kevés magas törzsű napraforgó az idei szárazság miatt termést alig fog adni. Viszont a néhány gazdaságban vetett alacsony törzsű, egytányérú és rövid tenyészidejű lovászpatonai napraforgófajta már érőfélben van és kielégítő