Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

A termelési terv keretében tehát — az összes lehetőségekre való figyelemmel — arra kell törekedni, hogy az őszi kenyérgabona, vagyis a búza és rozs vetésterülete a folyó évihez viszonyítva lényegesen emeltessék. A lehetőségeknél mérlegelni kell az őszi vetési munkálatokhoz rendelkezésre álló gépi és igaerőt és a vármegye vetőmaghelyzetét. A tavaszi vetési tervek összeállításánál különös figyelemmel kell lenni az ipari növényekre. Ezek között is elsősorban a napraforgó, az olajlen, a szója, a cukorrépa, a dohány, a kender és a rostlen termelésére. Igen fontosnak tartom, hogy ezekkel a termelési terv a legreálisabb alapon részletesen foglalkozzék, természetesen azokban a vármegyékben, amelyek a növények termesztésére éghajlati és talajviszonyaik folytán alkalmasok, vagyis ahol e növények termelése elterjedt és szokásos. Feltétlenül vegye a felügyelőség figyelembe e növényeknél a földreform hatásait is. Ezek mellett az elsőrendű szempontok mellett ki kell terjednie a termelési tervnek az összes többi, a vármegye területén rendszeresen bevezetett növényekre is. A termelési tervnek tehát előre kell vetíteni az 1945/46-os termelési év alakulását, vagyis azt, hogy a vármegye vetésterülete az egyes őszi és tavaszi növények között előreláthatólag hogyan fog alakulni. Ismételten hangsúlyozni kívánom, hogy a termelési terv értékét annak realitása adja meg. Nem jelenti ez azonban azt, hogy a helyzettel egyszerűen le kell számolni, hanem a terv összeállításánál a lehetőségekre kell elsősorban figyelemmel lenni. Vagyis a realitásban ezek a célok legyenek bent, amelyek — ha bármilyen nehézségekkel, munkával és fáradsággal is, de — megvalósíthatók. A földreform erőpróbája az 1945/46-os gazdasági év lesz. Alapfeltétele a sikernek, hogy a termelési tervvel pontosan meghatározzuk a feladatokat és lehetőségeket, s egyben megállapítsuk a központi irányításnak és segítségnek a szükségességét is. Ha a termelési terv összeállítása nem reálisan és lelkiismeretesen történik, úgy a belőle levont konzekvenciák is helytelenek lesznek, de eredménytelen lesz a kormányzatnak az ezek alapján kiadásra kerülő minden intézkedése is. Elvárom a felügyelőségtől, hogy e feladatát hivatása magaslatán állva teljesítse. E munkát — mint már említettem — a felügyelőség legfontosabb őszi munkájának tekintem, s éppen ezért annak minőségét a legszigorúbban is fogom elbírálni. Nyomatékosan felhívom, hogy működési területének részletes, mindenre kiterjedő, pontos és reális termelési tervét megadott határidőre feltétlenül terjessze fel, mert határidő hosszabbítást engedélyezni semmi körülmények között nem fogok. Nagy Imre s. k. A kiadmány hiteléül: földművelésügyi miniszter olvashatatlan aláírás min. shiv. igazgató Tisztázat. — UMKL FM Term. Főo. 1945—43—22 917. R. sz.: 22 062/1945. 1/1. FM. A rendeletet a vármegyei gazdasági felügyelőségek azzal kapták meg, hogy augusztus 20-ig készítsék el a hatáskörükbe tartozó terület termelési tervét. A gazdasági felügyelőségek rendkívüli gyorsasággal úgyszólván napok alatt el is készítették területük termelési tervét. Ezek a tervek egyúttal alapos helyzetjelentéseket is adnak. (Lásd a 22—27. sz. dokumentumot.)