Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

21 Budapest, 1945. augusztus 11. A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM A GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉGEKET TERMELÉSI TERV KÉSZÍTÉSÉRE UTASÍTJA A háborús pusztítások és a háborúnak még az ország területén való dúlása a folyó év tavaszán arra kényszerített, hogy a mezőgazdasági termelés megindítását a decentralizáció teljes mérvű érvényesítésével segítsem elő. Ennek érdekében hívtam életre a 30 300/1945. FM számú rendeletemmel a községi termelési bizottságokat, és biztosítottam számukra a széles körű intézkedési jogot. A cél az volt, hogy a háború következtében megbénult mezőgazdasági élet meginduljon, s minthogy a közlekedési és érintkezési akadályok lehetetlenné tették a termelés irányítását, a legkisebb egységek feladatává kellett tennem, hogy a legsürgősebb helyi problémákat a rendelkezésre álló erők igénybevételével saját maguk oldják meg. Ez a gazdálkodási rend természetesen csak átmenetileg volt fenntartható. A gazdasági élet folyását fokozatosan abba az irányba kell terelni, amely nemcsak a legkisebb egységek, az egyes községek primer szükségleteinek a biztosítását célozza, tehát bizonyos mértékben öncélú, hanem amely a köz érdekeit is szem előtt tartja. A következő 1945/46-os gazdasági évben már feltétlenül meg kell tenni a mezőgazdasági termelés irányítása érdekében azokat az intézkedéseket, amelyekkel belső szükségleteink és kártérítési kötelezettségeink fedezését s az ország mezőgazdaságának újjáépítését a lehetőség határain belül biztosítani tudjuk. Ez azonban csak előre meghatározott tervgazdálkodás keretében oldható meg. Szükséges tehát, hogy az egyes vármegyék 1945/46. évi termelési terve haladéktalanul összeállíttassék. Ezt a felügyelőség legfontosabb feladatává teszem. A termelési terv összeállításánál a realitás legyen az alapelv. Irányadó szempontnak tehát semmiképpen sem lehet a háború előtti állapotot tekinteni, mert annak visszaállítására vagy megközelítésére egyrészt a háborús pusztítások, másrészt a nagybirtokrendszer megszüntetése miatt úgy sincs lehetőség. Nem az tehát a lényeg, hogy egy egyébként kívánatos állapot eléréséhez szükséges terv papírra vetíttessék, hanem az, hogy a tényleges viszonyok mérlegelése mellett előreláthatólag hogyan fog a termelés a folyó év őszén és a jövő év tavaszán alakulni. Olyan áttekinthető képet kell tehát a termelési tervnek nyújtania a következő gazdasági évről, amelyből megállapíthatom azokat a termelési területeket, ahol akár segítéssel, akár kényszerintézkedésekkel be kell avatkoznom azért, hogy a köz érdekében kitűzött célok megvalósíthatók legyenek. Ismeretes a felügyelőség előtt, hogy az egyébként évtizedeken keresztül lényegtelen változásokat felmutató kenyérgabona vetésterületben milyen nagymérvű visszaesés következett be. Jövő évi belső ellátásnak biztosítása érdekében a folyó évi legfontosabb feladat az, hogy a vetésterületi arány kibillent mérlegét egyensúlyba hozzuk.