Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

XI. SZÖVETKEZETI MOZGALOM

mai rendelkezik, amennyiben a szövetkezetnek 7 traktora, 14 cséplőgépe, 1 magtisztítója és több egyéb talajművelő gépe van. Tanulmányozása annál is inkább indokolt, mert e szövetkezet az alföldi szövetkezetek között kiemelkedő gazdasági tevékenységet folytat. A típusgazdálkodás kialakítására az egyéb feltételek is megvannak, amire lehetőséget teremt a szövetkezeti tagok vezetői képessége, továbbá a szövetkezet szakembereinek rátermettsége is. E szövetkezet is igazolja azt a tételt, hogy nincs jó vagy rossz szövetkezet, hanem van jól és rosszul vezetett szövetkezet. 2. Keszthelyi Georgikoni, valamint a Keszthelyi Újmajori Földmívesszövetkezet (Zala vm.). E szövetkezetben mind a belső, mind a külső üzemkörben tanulmányozhatjuk a szövetkezeti gazdálkodás formáit. A belső üzemkörben gépjavító- és ipari csoport jól működik. Tekintettel, hogy a szövetkezetnek üzemben levő fűrésztelepe és malma van. Gépi felszerelése is számottevő, a nagygépekből: traktora, cséplőgépe és szelektora működik. Nagyszerű tanulmányi lehetőségnek kínálkozik a szövetkezet 40 kat. holdas bolgárkertészete és üzemszerűen kezelt 3,5 kat. holdas öntözéses gazdálkodása (kertgazdálkodás). E kertészeti telep virágot és zöldséget jó eredménnyel termeszt. Ez az üzemforma figyelmet érdemel annyiból is, mert igen alkalmas a sok munkáskéz, különösen a törpebirtokosok családi munkaerejének foglalkoztatására. 3. Bonyhád-Istvánmajori Földmívesszövetkezet (Tolna vm.). A szövetkezet igen gazdag gépi felszereléssel rendelkezik, továbbá ipari üzemmel. Három traktora, 2 cséplőszekrénye, kalapácsos zúzógépe, fűkaszálója és aratógépe és az egyéb gépeken kívül üzemképes mezőgazdasági szeszgyára. Tehát feltaláljuk mind a belső, mind a külső üzemkör gépesítését., A FOK jelentése szerint a külső üzemkörben közösségi (kollektív) gazdálkodási formát találhatunk. A gazdasági felügyelőség jelentése szerint is a szövetkezet élénk termelési tevékenységet folytat. Tekintettel azonban arra, hogy a szövetkezet csak a közelmúltban alakult, így kiforrott gazdálkodási formája vagy termelési módja még nincs, de reménye mutatkozik annak, hogy megfelelő szakirányítással igen jó eredményű szövetkezetté válhat. Tanulmányozásra érdemessé teszi az, hogy a szövetkezet 12 kat. holdas faiskolát és 45 kat. holdas halastavat üzemszerűen kezel. Mindkét üzemágnak nagy a jelentősége. A faiskolának a többi szövetkezetnek gyümölcsfaoltványokkal való ellátása miatt, továbbá új szövetkezeti szakmunkások kiképzése érdekében, a halastónak pedig jelentősége az, hogy a néptáplálkozásunkban jelentősebb helyet érdemlő halgazdaságot tanulmányozhatjuk, és annak legmegfelelőbb formáját, s arra alkalmas más szövetkezeteknek is ajánlhassuk. 4. Tordasi Földmívesszövetkezet. (Fejér vm.). Ez a földmívesszövetkezet tulajdonképpen a volt Hangya-szövetkezet tordasi mintaközösségének szövetkezeti tangazdaságát vette át. Az elmúlt 1946. évben teljesen üzemszerű (kollektív) gazdálkodást folytattak, amikor az egyéni juttatásba adott földbirtokokat az új szövetkezeti tagok nem önállóan kezelték, hanem üzemszerű közösségi gazdálkodásban. A gazdálkodás a szövetkezet ügyvezetőjének üzemterve